„Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét, így nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – mondta Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző szakember a hirbalaton.hu-nak.

A nádas óriási szerepet játszik a tó öntisztulásában – hangsúlyozta a biológus. Ez a pufferzóna a nyílt víz és a szárazföld között. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása – nyomatékosította.

Kapcsolódó

A tó öntisztulási képességének azért is nagy a szerepe, mert a kotrás hatása megkérdőjeleződött. „A kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal” – nyilatkozta a közelmúltban a balatoni miniszteri biztos. A tó iszapjában ugyanakkor sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.

Az emberek nagy része nem hiszi még mindig, mennyire fontos egy sekély tó életében a nádas – fogalmazott a biológus, aki azt tapasztalta az elmúlt hetekben, nemhogy javult volna a helyzet, hanem újabb illegális bejárók, stégek létesültek felszabdalva, rongálva, pusztítva a vízparti nádasokat. Márpedig a felszabdalt, fazonra igazított nádas minősége egyre romlik, nem tudja betölteni megfelelően a védelmi szerepét.

Kedvező hatással járhat, ha megvalósulnak azok a tervek, amelyek szerint minden vízparti településen lenne egy-egy csónakkikötő, de cserébe számolják fel a nádasokba bújtatott, a növényzetet pusztító illegális kikötőket.

A nádas-felmérést végző szakember nem látott, nem hallott elbontott illegális stégekről, feltöltésekről, pedig már öt évvel ezelőtt is több mint 1700 illegális vízbejárót, illetve stéget számlált a balatoni légifotók alapján, amelyek száma azóta tovább nőtt.

A biológus másfél éve a Balatoni Szövetség ülésén figyelmeztette a polgármestereket, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett.