Most fordul először az, hogy egy nettó befizetővel kevesebb lesz az EU-ban, valamint több feladatot kevesebb pénzből kell megtervezni - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a pénteken megrendezett V4+4 országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) kohéziós politikáért felelős minisztereinek találkozóján, amelynek témája a 2020 utáni többéves uniós költségvetés és kohéziós politika, illetve az Európai Szociális Alap jövőbeli szerkezete volt.

Lázár - aki kifejezetten sikeresnek tartotta a mostani munkamegbeszélést - szerint most először fogalmaztak meg olyan kérést a résztvevők, hogy szeretnének nettó befizetővé válni az EU-ban.

Kapcsolódó

Nincs fundamentális különbség az Európai Bizottság, Magyarország és a V4-ek között a jövőbeli költségvetés kapcsán - mondta a miniszter, aki osztja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kívánalmát, miszerint a büdzsé megalkotásakor először a célokat kellene kitűzni, valamint azt, hogy milyen EU-t szeretnénk és azokhoz határozzuk meg a célokat.

Maradtak még vitatémák

A mostani megbeszéléseken sikerült a befizetésekben és a célokban is közelebb hozni a nézeteket. Lázár szerint a következő hétéves uniós büdzsé alapvetően gazdasági központú lesz. Magyarország szerint továbbra is szükség van a kohéziós és az agrárpolitikára. Utóbbiban az összeg és a forma még vita tárgya lehet - tette hozzá a tárcavezető.

Kérdésre válaszolva elmondta: Közép-Európát jövőbeli reménynek tekintik és a találkozón részt vevő országok nem a nettó befizető országok pénzéből akarják megtervezni az országukat. Ezek az országok együttműködést, ésszerű innovatív lehetőségeket, befektetési lehetőségeket ajánlanak a nettó befizető országoknak, azaz nem segélyt kérnek a nyugati országoktól. A kohéziós politikát is olyan programnak nevezte, amellyel mindenki nyer.

A megbeszélésen részt vevő országok egyetértettek abban is, hogy az EU költségvetésében meg kell emelni a GNI-arányos összeget az eddigi 1 százalékról 1,1 százalékra, ám Magyarország azt is támogatja, hogy az új limit 1,2 százalék legyen.

Az első sor balról jobbra: Klára Dostálová cseh regionális fejlesztési miniszter, Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök-helyettes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős uniós biztos, Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának főigazgatója. A második sorban balról jobbra: Petr Osvald, a területi kohéziós politika és uniós költségvetés szakbizottságának elnöke, Andrej Engelman, a szlovén fejlesztéspolitikai kormányhivatal főigazgató-helyettese, Gabrijela Zalac horvát regionális fejlesztési miniszter, Jerzy Kwiecinski lengyel fejlesztési miniszter, Ivan Ivanov, a bolgár miniszterelnökség koordinációs igazgatója és Marius Gabriel Lazurca, Románia budapesti nagykövete. Fotó: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

Günther Oettinger biztos megerősítette, hogy a pénteki tanácskozás résztvevői az uniós költségvetést érintő kérdések túlnyomó többségében már most egyetértenek. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia kilépése miatt az uniós közös célokról nem szabad lemondani.

A megbeszélésen világosan kirajzolódott, hogy a résztvevő országok érdekei és elvárásai hasonlóak - állapította meg a költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztos. Véleménye szerint a brexitet követően bizonyos területeken csökkenteni kell a kiadásokat, ám új feladatok is megjelentek amelyekre viszont forrásokat kell biztosítani - ezek között a határvédelmet, biztonságpolitikai feladatokat, fejlesztéseket említette.

Oettinger üdvözölte, hogy a megbeszélésen részt vevők hozzájárulnak az uniós költségvetés emeléséhez és hajlandóak több pénzzel hozzájárulni. Így most a költségvetési cél az uniós GNI 1,1 százaléka lesz.

Mit lehet eddig a következő hétéves uniós költségvetésről tudni?

A 2021-2027-es hétéves költségvetés kapcsán most zajlik a tagállamok tesztelése. Messze vagyunk még attól, hogy látható legyen a pénzek leosztásának végső formája. A 2020 utáni többéves pénzügyi keret méretéről és a pénzügyi alkudozás menetrendjéről a Bruxinfo brüsszeli szakportál szerint Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a tagállamok vezetőit a február 23-i EU-csúcson akarja megszondáztatni, Günter Oettinger pedig az Európai Bizottság javaslatával májusban állna elő.

A biztos azt szorgalmazza, hogy a tagállamok kevesebb mint egy év alatt folytassák le a pénzügyi vitát és még ennek a ciklusnak a vége előtt, a jelenlegi EP-vel és Bizottsággal zárják le a vitát, ezt az elképzelést viszont több megfigyelő túl ambiciózusnak tartja.

Az Egyesült Királyság kilépése miatt várhatóan 12-13 milliárd eurós lyuk lesz a költségvetésen, illetve előálltak új feladatok, valamint olyanok, amelyekre a korábbinál többet kell bizonyos feladatokra költeni - ilyenek például a védelmi vagy a migrációhoz kapcsolódó, valamint a fejlesztési források.

A brexit miatt kieső összeg 50 százalékát - Oettinger javaslata alapján - a jelen költségvetési források átcsoportosításával, 50 százalékát pedig új pénzek bevonásával pótolnák. Az új feladatokhoz szükséges forrásokat 20 százalékban megtakarításokból, 80 százalékban új források bevonásából teremtenék elő, miután az uniós költségvetést nem lehet adóssággal finanszírozni az uniós szerződés értelmében.

Az is várható, hogy az uniós költségvetésben a két legnagyobb program kerete - a kohéziós politikáé és a közös agrárpolitikáé - csökken, amelyet Oettinger korábban felvázolt javaslata szerint azt jelentené, hogy az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát kitevő költségvetésben ezen programok részesedése 35-ről 30 százalékra csökkenne. A meglévő költségvetési tételek visszavágásai viszont nem érintenék a Horizon 2020 és az Erasmus+ programokat.

A kelet-közép-európai uniós országokban az is némi riadalmat keltett, hogy megjelent olyan elképzelés is, miszerint a jelenlegi éves 59 milliárd eurós agrártámogatások keretének visszavágása mellett még a kapható támogatásokra is meghatároznának egy felső korlátot, illetve tagállami társfinanszírozást is bevezetnének.

Emellett van olyan elképzelés is, hogy az uniós költségvetést az uniós GNI 1 százalékáról - ami jelenleg 1000 milliárd euró körüli keretet jelent - 1,1-1,2 százalék közötti mértékre emelnék - amihez a Bruxinfo információi szerint a legtöbb tagállam hozzá is járulna. (Arról, hogy Magyarország is többet fizetne be a közös büdzsébe, már Lázár János is beszélt Brüsszelben.)

Bizottsági források szerint az is valószínűsíthető, hogy a visszatérítések rendszerének kivezetéséhez is meglenne a tagállamok támogatása.

Mi lesz a jogállamisági feltétellel?

Az uniós költségvetés kapcsán - főleg Lengyelország és Magyarország miatt - az is gyakran előkerül, hogy 2020 után az uniós források felhasználásának egyik feltételéül szabnák a jogállamiság betartását. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy az Európai Bizottság Vera Jourová igazságügyi biztost felkérte arra, hogy dolgozza ki azt a meghatározást, ami alapján hidat verhetnének a tagállamok jogállamisági teljesítménye és a számukra eszközölt költségvetési kifizetések között. Jourová néhány napja utalt rá, hogy a jogállami kritérium mindenekelőtt a működő és független igazságszolgáltatás lehet, és a bizottság is inkább ösztönzőkben, mintsem szankciókban gondolkodik arra az esetre, ha nem mennének rendben a dolgok.

Képünk forrása: Shutterstock.