Ennek közvetlen következménye a bérek növekedése. A hazai bérszínvonal jelentős mértékben (15-25 százalékkal) leszakadt a visegrádi országokhoz (V4) képest az elmúlt tíz évben.
A vállalati szektor a saját pénzügyi pozíciójának javulása esetén lenne képes a magasabb bérszínvonal kifizetésére - vélik a közgazdászok legújabb elemzésükben.
A nemzetközi trend az, hogy a két meghatározó termelési tényező (munka és a tőke) közül a nemzeti jövedelmen belül a munka típusú jövedelmek aránya folyamatosan csökken és a tőkejövedelmek aránya emelkedik. A KSH jövedelmi statisztikája azonban nem igazolja vissza ezt - a magyar gazdaságban stabilak maradtak az arányok az elmúlt két évtizedben. Ennek alapján hazánkban a tőke megtérülése, de legfőképpen a tőke megtérülésének relatív változása elmarad a nemzetközitől. Eközben pedig a munka termelékenysége alacsonyabb a nemzetközi átlagnál.
Ördögi körbe kerülnek a magyar cégek
Így egyrészt jelentős tér van a hatékonyság növelésére mind a tőke, mind a munka területén (az előbbi esetében beruházásokkal; az utóbbinál pedig tudástranszferrel, szakképzéssel; illetve termelési folyamatok modernizálásával mindkettő esetében).
Másrészt pedig a munkaerő szűkössége miatti béremeléseket csak a versenyképesen működő vállalatok fogják tudni kigazdálkodni, míg a többi vállalkozás az eleve rossz helyzetből egy ördögi körbe kerülvén még rosszabb pozícióba kerül (a munkaerő megtartásához ugyanis bért kell emelnie, így viszont kevésbé képes a technológiai fejlesztéseket finanszírozni).
Már csak egy évig nőnek gyorsan a bérek
Bár a bérszínvonal emelkedésének komoly objektív korlátai vannak, rövid távon azonban maradhat a gyors (vagy akár tovább gyorsuló) bérdinamika. A folyamat azonban már egy év távlatában is jelentősen lelassulhat - legalábbis a termelő ágazatokban - olvasható az elemzésben.
A szolgáltató ágazatoknál a tőke szerepe jellemzően kisebb, ott inkább a humán tőke minősége és a fizetőképes kereslet számít. Az utóbbi ugyan - a háztartások pénzügyi helyzetének általános javulása miatt - emelkedő pályán mozog, ám ennek nem túl nagy a meredeksége, a szolgáltatásexportban azonban komoly addicionális lehetőségek rejlenek. Összességében a jelenlegi gyors bérdinamika fokozatos lassulására számítunk - írták a bank elemzői.
Ki fog dolgozni?
A prognoszták kevés értelmét látják a ma működő közmunkaprogramok kiterjesztésének, és véleményük szerint sokkal inkább arra lenne szükség, hogy e programok mellett vagy akár helyett aktív munkaerő-piaci programok (szakképzés, mobilitási és lakhatási támogatás) induljanak. A cél, hogy a valódi munkaerőpiacon is meg tudjanak jelenni azok, akik számára ma (vagy holnap) a közmunkaprogramokban való részvétel az egyetlen opció. Ehhez azonban idő, pénz és kormányzati szándék is szükséges - lenne.
Mindezek nyomán miközben a bérdinamika lassabb tempóra vált, a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenésének folyamata várhatóan szintén lassul, és a magyar gazdaság visszatér potenciális (és a 2 százalék körüli szintet nem meghaladó) növekedési szintjéhez - szól a nem túl optimista prognózis.
Megnevezés | 2016 | 2017 |
GDP (éves változás, %) | 2,2 | 2,7 |
Infláció (éves változás, %) | 0,4 | 2,2 |
Munkanélküliség (éves átlag, %) | 6,2 | 5,7 |
Forrás: Raiffeisen Bank |