Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban diplomáciai értekezletet tartott az állomáshelyükről hazarendelt nagyköveteknek a magyar diplomácia újabb irányváltásáról. A nyilvános rendezvényen - a kormányfői szokásoktól eltérően - kérdezni is lehet, az egyik nagykövet, nem tudni milyen megfontolásból, a 2016-os költségvetés elfogadásáról érdeklődött. A miniszterelnök meglepő válaszában közölte, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakának végéig (június-július) elkészül a jövő évi költségvetés, a szokásos decemberi határidő helyett. "Bár a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé tekintetében" - közölte Orbán Viktor.

A bejelentésben két újdonság volt: egyrészt a határidő, másik pedig, hogy nem pontos kiadási és bevételi számokat rögzítenének, hanem valami egészen mást. Ez utóbbi meglehetősen érdekes, hisz például ha a személyi jövedelemadó bevételeket 1000-1500 milliárd forint közé teszik, s a Miniszterelnökség kiadásait szintúgy, nincs az az elfogult Költségvetési Tanács, amely áldását adná egy olyan költségvetésre, amelyben a hiány 800-1000 milliárd forint közé lesz belőve - erre a hiánycélra az Államadósság Kezelő Központ sem tudja megtervezni a finanszírozást.

Újdonság, hogy a miniszterelnök a jövő évi költségvetést 2015 júliusára már el is fogadtatná. A tavalyi költségvetés elszámolása még nem történt meg, erre 2015 őszén kerül sor - vagyis még azt sem tudjuk, hogy mi történt az elmúlt évben. Az évközi költségvetési vita nem az első próbálkozása az Orbán-kormánynak: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként a 2013-as költségvetést 2012 júniusában terjesztette a parlament elé, szintén azzal az ambícióval, hogy néhány napos tényleges vita után szeptemberben el is elfogadja a parlament. Ahogy 2012-ben fogalmazott Orbán: "Amit eddig csinált Magyarország az beteges volt. Egy rendes ország nem a januári évkezdet előtti utolsó néhány órában, napban vagy hétben fogad el költségvetést".

Még a tervezési körirat sem volt meg júliusra

Az élet azonban másként alakult, a vita megcsúszott, s a büdzsét a beterjesztés után hét hónappal fogadta el a országgyűlési többség. Hogy miért nem lehetett elfogadni, jól mutatja: a kiadásokat december végére 650 milliárd, a bevételeket 500 milliárd és a hiányt 150 milliárd forinttal vették feljebb. Ugyanis a makropálya hibás feltételezésekre épült, és a 2012-es költségvetés úgy megcsúszott, hogy több évközi kiigazításra is szükség volt Brüsszel figyelmeztetése után. A beterjesztés után döntöttek a közmű- és tranzakciós adó bevezetésről is. Végül 2012-ben is tartotta magát az ország ahhoz a "beteges" dologhoz, hogy decemberben fogadta el a következő évi költségvetést.

Egy évvel később már nem volt olyan ambiciózus a kormány, hogy év közepén fogadja el a büdzsét - igaz, ez technikai értelemben sem működött volna, a 2014-es költségvetés tervezési köriratát is csak 2013. július 17-én, vagyis két héttel az államháztartási törvényben szereplő határidő után sikerült csak előterjeszteni. Az államháztartási törvény szerint a következő év tervezési köriratát június 30-ig kell nyilvánosságra hozni, míg magát a költségvetést október 15-ig (választási évben 30-ig) kell a parlament elé terjeszteni.

Mi lesz az adótörvényekkel?

Ennek ellenére nem kizárt, hogy a kormány idén újra megkísérli a korai költségvetés elfogadását - ám ennek sok értelme nincs, hiszen fél év alatt a makrogazdasági pálya oly mértékben változhat, hogy az a költségvetés alapjait kezdi ki. Ráadásul a költségvetés elfogadásával egy időben jóvá kellene hagyni az év végi adóváltozásokat. Ha lehetne tudni fél évre előre, hogy miként alakulnak az adószabályok, az komoly előrelépés lenne - ám ezt a bravúrt az elmúlt 25 évben még egyetlen kormánynak sem sikerült bemutatnia. Az adótörvények évközi elfogadása a vállalkozások számára lenne a legfontosabb.