- Lehet-e hatása a jegybank növekedési hitelprogramjának a kamatpályára? Akár ha direkt monetáris hatásokra gondolunk, például a kéthetes kötvényállomány csökkenése nyomán. Vagy indirektre: a piaci várakozások hogyan alakulhatnak?
- A hitelprogram megerősítette a határidős kamatlábak által árazott kamatcsökkentési pályát azáltal, hogy a piaci aggodalmakhoz képest lényegesen konzervatívabb lett a program. Mivel a program hozzájárulhat a sérülékenység csökkenéséhez, valamint a költségvetési és államadósság-pálya fenntarthatóbbá tételéhez, a kockázati felárak meredek csökkenésén és a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül javította a csökkenő kamatpálya kilátásait, fenntarthatóságát.
- A fundamentális környezet mennyiben segíti a kamatvágások vártnál hosszabb és mélyebb lefolyását? Gondolok itt a legfrissebb inflációs adatokra és előrejelzésekre.
- Egyértelműen segíti, az infláció a következő hónapokban további évtizedes mélypontokra, akár 1,5 százalékig zuhanhat, az év második felében pedig 2 százalék körül stabilizálódhat. Az infláció középtávon tartósan elérheti a célt, mindaddig, amíg nem lesz globális nyersanyagár robbanás. Ez rövidtávon igen valószínűtlennek tűnik, jelenleg ugyanis inkább globális dezinfláció jellemző.
- A piac most mit áraz: mikor és hol lesz a kamatciklus vége? Mennyiben követi le a kamatpálya a piaci előrejelzést, vagy milyen egyéb, például gazdaságpolitikai tényezők lehetnek, amik másfajta kamatpályát vázolnának fel?
- A határidős kamatlábpiac 6 hónapra 3,75 százalékos, 12 hónapra 3,50 százalékos kamatot áraz.
- A nemzetközi események mennyiben segítik az MNB-t? A Bank of Japan akciója, vagy az ECB, BoE, Fed politikájának kedvező piaci hatásait mennyire képes meglovagolni a magyar jegybank, és mi lesz akkor, ha már nem lesznek ezek a kedvező hatások?
- Jelenleg egyértelműen kedveznek, azzal azonban számolni kell, hogy a Fed az év második felében legalábbis elkezdheti tervezni a kilépést a mennyiségi lazításból. Ezzel szemben a BoJ sokáig folytathatja. Az alapkamatok ettől függetlenül még évekig mélyponton maradhatnak. Mire olyan globális fellendülés lesz, hogy elkezdhetik emelni az alapkamatokat is, a hazai gazdaság már remélhetőleg fenntartható növekedési pályára kerül tovább mérséklődő külső- és államadósság mellett, ezért hosszabb távon csökkenhet a kockázati felárunk, így remélhetőleg nem lesz negatív hatással a nagy jegybankok több év múlva (akár 3-5 év múlva) várható monetáris megszorításai.
- A kamatvágásoknak mekkora a reálgazdasági hatásuk, illetve lehet-e számszerűsíteni a költségvetés szempontjából az augusztus óta történt csökkenés következményeit?
- Az állampapírhozamok eddigi süllyedése önmagában 100 milliárd forintnyi kamatmegtakarítást okoz, az MNB kéthetes kötvényeire fizetendő kamatkiadás pedig eddig közel 90 milliárddal csökkenhetett évesítve. További hozam- és kamatcsökkenés tovább növeli a kamatmegtakarításokat is. A reálgazdaságban pedig közvetlenül a forintadósok megtakarításai nőhetnek, a mérlegkiigazítási folyamat költsége csökken, ez levegőhöz juttathatja a vállalatokat és háztartásokat, javítja adósságtörlesztési képességeiket, végső soron javulhat a bankok portfólióminősége, ami pedig csökkenti a hazai bankrendszer, így részben az ország kockázati felárát is. Közvetve az is segítheti a növekedést, hogy többek között az állami kamatkiadások csökkenése miatt feltehetően nem lesz szükség további megszorításokra (lásd: konvergenciaprogram), így a gazdasági szereplők bizalma javulhat, a bizonytalanságok, az esetleges megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatos várakozások jelentősen csökkenhetnek.