Kaposvár önellátóan, az energiát saját magának megtermelve működne, az energetikai fejlesztéseket okos megoldásokkal is összekapcsolnák. Ebbe illeszkedik az is, hogy az új szennyvíztelep építését már úgy tervezik, hogy az ott keletkezett biogázt akarják bevonni a közvetlenül mellette lévő hulladékfeldolgozó energiaellátásába.
A kaposvári cukorgyár által termelt biogázt használják már a városi buszok meghajtására, valamint a városi fürdő fűtésére. De minden felújításra váró intézménynél próbálnak zöld megoldásokat is alkalmazni: például fejlesztik az épületek energiahatékonyságát és napelemeket helyeznek azok tetejére.
A fejlesztések egy részét a megyei jogú városoknak járó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásokból fedezzük. A szennyvíztelep megújítását a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)-támogatásból. A Modern városok program keretében megvalósuló beruházásaink között is sok energiatakarékosságot, hatékonyságot javító befektetés lesz - mondta Borhi Zsombor az NRGreportnak.
Kaposvár komolyan veszi a 2050-es határ időt: már most rész vesz az ELENA projektben (European Local neregy Assistance, az Európai Fejlesztési Bank és az Európai Bizottság közös támogatásfejlesztési programja). Így közvetlen brüsszeli forrásokra pályázik. A forrásból energiahatékonysági és megtakarítási beruházásokat végrehajtását tervezik azáltal, hogy egy mérőrendszert alakítanak ki, amely konkrét adatokat szolgáltatna az energiafelhasználásról.
A biogáz-erőművek egyre népszerűbbek Magyarországon: Balatonszabadi határában közel 1,4 milliárd forintból, mintegy 670 millió forint pályázati támogatással épül ilyen termelőegység. Az erőmű ősztől istállótrágyából és növényi eredetű melléktermékekből 2500 háztartás éves villamosenergia szükségletét állítja elő.
A Napi.hu együttműködik az NRGReport.com portállal.