Nagy Márton szerint, nagyon fontos, hogy minden esetben legalább 200 milliárd forintnyi likviditás szoruljon ki, mert ennek van érdemi hatása a piaci hozamokra. Ez lehet 300-400 milliárd forint, vagy akár több is - jegyezte meg. Elmondta, a likviditás kiszorítása mind a négy piacon - bankközi, állampapír, swap (kamatcsere), reálgazdaság - kamatleszorító erővel bír, hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá.
A jegybank közleménye szerint a monetáris tanács keddi ülésén 900 milliárd forintban korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát, ami minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben.
A jegybank alelnöke szerint törekednek majd arra, hogy a likviditás elosztása a lehető legkiszámíthatóbb és legsimább legyen, hozzátéve, hogy az első negyedévben ez még nem lesz egyenletes, mert például az októberi lejárat sokkal kevesebb, mint a novemberi. A július elején bejelentett likviditás-korlátozási programnak is jelentős hatása volt, a bankközi hozamok, a Bubor több mint 10 bázisponttal csökkent, az állampapír hozamokban is nagyon masszív, 30 bázispont feletti csökkenés volt.
Így lehet lazítani kamatcsökkentés nélkül
Mint mondta, a monetáris tanács sikere, hogy az alapkamat tartós tartásának kommunikációja nyomán az elemzők is tartósan alacsony kamatszintet valószínűsítenek. Jó az is, hogy a piac a jövőben alapkamat alatti hozamokra számít, azaz elfogadta, hogy a piaci hozamok, különösen a Bubor elválhat lefelé az alapkamattól - tette hozzá, megjegyezve: ez azért nagyon fontos, mert a hitelkontraktusokon keresztül monetáris lazítás érhető el az alapkamat változtatása nélkül.
A tender folyamatának ismertetésekor kitért arra, hogy a bankok a fölösleges likviditásukat egynapos betétben helyezhetik el a jegybankban, amelynek kamata azonban negatív, mínusz 0,05 százalék. Ez jövedelem-kiesést jelent a bankoknak, azonban a monetáris enyhítés arról szól, hogy a bankrendszerből jövedelem-átcsoportosítás történik a reálszféra felé.
A negatív kamatot a bankok vélhetően el szeretnék kerülni, erre lehetőségük van, ha kihelyezik likviditásukat a bankközi piacon, ahol 0,88 százalék a 3 hónapos Bubor kamat, másik lehetőség a diszkont kincstárjegyek 0,48 százalékos kamattal. A swap-piacon is megfordulhat ez a likviditás és a reálgazdaságba is bemehet, lakáscélú vagy vállalati hitel formájában - jegyezte meg.
Nagy Márton elmondta, a tender előtt minden bankhoz allokálnak egy limitet. Amelyik banknak nincs likviditása, de van limitje, az is ki fogja használni a lehetőséget, hogy felvegye a likviditást a bankközi piacon, ezzel forgalmat generálva, és elhelyezze az MNB-be. A másik lehetőség, a tender után sok kiszoruló likviditás lesz, ami szintén forgalmat generál és hozamleszorító hatással bír.
Fontos szerepe lesz a Bubor-piacnak
Kitért arra, hogy a jegybank Bubor-piacnak jelentős szerepet szánt a jövőbeli monetáris eszköztár részeként, fontos piaca lesz a kiszoruló likviditásnak. A jegybank akkor elégedett, ha a Bubor-piacon mintegy 10 milliárd forintnyi havi forgalom alakul ki.
Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója elmondta, törekednek az egyenletes elosztásra a tenderek között, azonban fontos, hogy megfelelő mértékű rugalmasság legyen a rendszerben, mind a meghirdetett mennyiség mind az elfogadott mennyiséget tekintve. Az egyes tendereken meghirdetett konkrét mennyiséget a tenderfelhívás fogja tartalmazni, amely a tender előtti napokban fog kiderülni.
A bankok fő alkalmazkodási csatornája a tartalékszámla és az egynapos betét, most mind a kettő mínusz 0,05 bázisponton kamatozik, és amelyet így nem tudnak elkülöníteni egymástól. Ezért a túltartalékolás 15 bázisponttal kedvezőtlenebb lesz az egynapos betéti kamat szintjénél október elsejétől, ezzel terelve az utóbbi felé a bankokat.
Hoffmann szerint a bizonytalanságok kezelésére a jegybank finomhangolási eszközöket vethet be. A jegybank beavatkozik, ha a vártnál tartósan és érdemben magasabb vagy alacsonyabb a bankrendszeri likviditás, erre két eszközt dolgoz ki. A fölös likviditást betéti eszközben kötik majd le, ha további likviditás juttatására van szükség - amire kisebb az esély - akkor swap eszközzel nyújtanak majd likviditást a rendszernek. A paraméterekről októberben dönt a jegybank - tette hozzá.
Nagy Márton újságírói kérdésre elmondta, a jegybanknak nincs árfolyamcélja, a stabilitás a legfontosabb. Mint mondta, látják, hogy lazítani kellett a monetáris kondíciókat, aminek fő eszköze most nem az irányadó kamatláb változtatása, hanem a likviditás irányítása. Úgy is lehet enyhíteni a monetáris kondíciókat, hogy kamatcsökkenést érnek el a különböző piacokon. A 2017. első negyedévi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB - áll a jegybank közleményében.