Az államháztartás hiánya a szeptember végi halmozott hiánya 954,6 milliárd forint volt, ami az egész éves hiánycél 107 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 1006,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,1 milliárd forintos szufficittel zártak.

Időközben az Európai Bizottság feloldotta az uniós kifizetések felfüggesztését, amely azonban csak ezt követően jelenik meg az államháztartási bevételekben - ezért is produkálhatta az elmúlt hat év legrosszabb szeptemberét most az államháztartás. A deficit alig 39,7 milláddal nőtt - ám a kilencedik hónap rendre szufficites szokott lenni.

Tavaly szeptember végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 844,6 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszaka közti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 407 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont tételek következménye.

A következő hónapban azonban több százmilliárd forintos uniós transzfer várható, mely jelentősen csökkenti majd a bevételi elmaradást. Az uniós források jelenlegi elmaradása az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, tekintve, hogy az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 190 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat, mely a felfutó kifizetéseknek köszönhető. Mindezeken felül  az előző év azonos időszakához képest lényegesen (mintegy 500 milliárd forinttal) magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.

Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a GDP 2, százaléka a, amely - figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és a szeptember végi tényadatokat - továbbra is reális - hangsúlyozza az NGM. Ugyanakkor ha a következő hónapokban valódban több száz milliárd forintnyi uniós pénz zúdul a költségvetésre, úgy a december végi hiány akár lényegesen alacsonyabb is lehet a 2,4 százalékos hiánycélnál - hacsak a kormány nem kezd az utolsó hónapokban kiadások növelésébe.