Idén októberben az államháztartás 138,4 milliárd többlettel zárt - ami javarészt a korábban felfüggesztett, ám októberben kifizetett uniós támogatásoknak köszönhető. Csak októberben 233 milliárdnyi uniós támogatás érkezett.

A októberi államháztartási többletnek köszönhetően - ami nem kirívó mértékű és a korábbi években is volt már arra példa - a tízhavi hiány 816,2 milliárd forintra csökkent, ami az egész évre tervezett deficit 91,5 százaléka. Tavaly ilyenkor az államháztartás hiánya 809,6 milliárd forint volt, amely 2015 végére 803 milliárd forintra csökkent. Az év hátralevő két - gyakorlatilag másfél hónapjában - a hiány várhatóan idén is csökken - így a deficitcélját a kormány minden különösebb megerőltetés nélkül teljesíteni tudja.

Az első tíz hónap kedvező államháztartási eredményéhez nagy mértékben hozzájárult a tervezett 2,5 százaléknál kissé gyorsabb gazdasági növekedés révén megugró adóbevétel és a költségvetés csökkenő finanszírozási igénye. Különösen kedvezően alakultak a fogyasztási adók: az nettó áfabevétel 2584,6 milliárd forint, ami 5,4 százalékos növekedés 2014-hez képest. Az államháztartás kamatkiadásai az első tíz hónapban 909,3 milliárd forintra rúgtak, ami 102.8 milliárdos csökkenés az előző évhez képest.

A részletes októberi adatok alapján az kormány nem lát változást a folyamatokban - mondta Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. A kiadási oldalon az uniós programok kiadása jóval magasabbak, mint a bevételeknél. Az EU döntése miatt több száz milliárd forintos elmaradás van a támogatásoknál - a bevételek még 300 milliárddal elmaradnak a tervezettnél. Eközben a kiadások 270 milliárddal magasabbak - vagyis a hiányból "szűk" 600 milliárd magyarázható. A késő uniós pénzek miatt - az államadósság finanszírozási igénye 2 milliárd euróval magasabb, ez a GDP 2 százaléka.

Október után novemberben is jelentős uniós támogatás érkezik/érkezett, ami meghaladhatja a 300 milliárd forintot, ám még így is 600 milliárd forint kifizetése átcsúszhat az év utolsó hónapjaira, illetve 2016 elejére. Az uniós támogatások késlekedése az uniós elszámolású hiányt nem érintik - ám az államadósság finanszírozásában plusz feladatokat jelent. A kormány egytized százalékos (!) államadósság-csökkenéssel számolt, így az adósságnak a GDP 76,1 százalékra kellene csökkennie.

Az adósságcél elérésének legnagyobb kockázatát a késő uniós támogatások jelentik - a maastrichti szabályok szerint. Az év utolsó hónapjában nagy rally jöhet az uniós kifizetéseknél. Egy biztos: a GDP 2,4 százalékában megszabott hiánycél nincs veszélyben - mondta az államtitkár.

A Fitch holnapra várható magyar döntésével kapcsolatban Banai elmondta: az elmúlt hetekben egyeztetéseket folytattak - tárgyalások alapján elmondható, hogy a hitelminősítők már nem kételkedhetnek a fenntartható költségvetési folyamatokban és a várható növekedési trendben is egyetértés van. A hitelminősítők most inkább a kiszámíthatóságra koncentrálnak - ezzel együtt inkább pozitívan értékelik a magyar folyamatokat -, így nem a felminősítés kérdéses, hanem annak időpontja.

A jövő évi büdzsét a parlament már júniusban elfogadta, azóta a költségvetési folyamatok kedvezőbben alakultak, így lehet némi mozgástere a kormánynak. Az esetleges többletforrás gazdaságélénkítésre és és családok erősítésére mehet - ezek egyik eredője a lakástámogatások átalakítása lehet. A kormány már dolgozik a lakástámogatási rendszer átalakításán - döntés még nem született.