A következő hónapokban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. korábbi célzások ellenére sem fogja vissza a kötvénykibocsátási programját. A napokban nyilvánosságra hozott szeptember-november közötti finanszírozási tervében a lejáró 1550,6 milliárd forinttal szemben 1854,8 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást tervez. Ez nettó értelemben 304,2 milliárd forintos adósságnövelést jelent. November törleszti viszont az ÁKK a 2008-as EU-IMF hitel 2 milliárd eurós részletét, ami 620 milliárd forinttal csökkentheti az államadósságot, vagyis a forint és devizaműveletek után 315 milliárd forinttal lehet novemberre kisebb az államadósság, ami a GDP bő egy százaléka.

Részben ezt a forgatókönyvet erősítette meg a Napi.hu-nak az NGM államháztartási államtitkára: az adósságfinanszírozás szezonalitása miatt év közben hullámzik az adósság szintje, de a jogszabályok és a befektetők megítélésének szempontjából is fontos év végi mutató a tavalyi érték alá csökkenhet - fogalmazott Banai Péter Benő.

Kapcsolódó

A 2014-es év finanszírozása során az ÁKK már az év elején biztosította az idén lejáró tartozások fedezetét. Az idén tapasztalt adósságnövekmény nagy része tehát ennek az előtartalékolásnak köszönhető. Az ÁKK márciusban 3 milliárd dollár értékben kiemelkedően sikeres dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre, amely önmagában közel 700 milliárd forinttal növelte az államadósságot. Ebből a pénzből későbbi lejáratokat finanszírozunk - tette hozzá az államtitkár.

Júliusban már kifizettünk 1 milliárd eurót, ami a harmadik negyedévi statisztikákban jelenik meg, és év végéig további több mint 2 milliárd euró törlesztése csökkenti az államadósságot. A kormány a Konvergencia Programjában az év végére kis mértékű adósságcsökkenéssel számolt. Ez a Konvergencia Program benyújtása óta eltelt folyamatok alapján - vagyis a tervezettnél érdemben magasabb növekedés miatt - továbbra is reális cél - fogalmazott az államtitkár.

Az államdósság további csökkentést segítheti a jövőre lejáró adósságok előtörlesztése - erre utalt Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a pénteki Magyar Nemzetben.

Kisebb csoda lenne ha a tavalyi alá csökkenne a hiány

Az MNB legfrissebb adatai szerint a bruttó államadósság június végén a GDP 85,1 százalékára kúszott fel, ezt kellene a tavalyi 79,4 százalékra csökkenteni, vagyis a hat hónap alatt majd hat százalékponttal, durván havi 300 milliárd forinttal kellene csökkenteni az államadósságot. A kormány ígéretei szerint ezt teljesíteni fogják, ám a mikéntről nem közöltek részleteket, ami érthető, hisz a magasabb gazdasági növekedés mellett is meglehetősen nehéz helyzetben van e téren a kormányzat. Épp a teljesíthetőség kételye miatt inkább valószínű, hogy az őszi jogalkotási rohamban puhítanak az államadósság-szabályon, vagyis kiitatják vagy legalább felfüggesztik az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályokat.

Az adósságszabály átalakítására ösztönözheti a kormányt a "Paksi-hitel" a következő években esedékes lehívása. Mint az ismert az orosz állami beruházási bank, a Vnyesekonombank 10 milliárd eurót folyóst a magyar államnak, hogy az orosz cégek két új reaktort építsenek a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén. A hitelt az építés folyamatában hívható le 2026-ig. A 10 milliárd euró (3000-3100 milliárd forint) jelenleg a a GDP 10 százalékára rúg - vagyis a következő nyolc évben újabb komoly államadósság-növelő tételt jelent.

2000 milliárdos betéten ül a kormány

Pedig eközben a kormány 2114,5 milliárd forintos jegybanki betéten üldögél - ez a Kincstári Egységes Számla. A KESZ állománya a 2008-as pénzügyi összeomlásig nem haladta meg 300-400 milliárd forintot. A 2008-as magyar hitelválság után, a kormány az IMF hitel első részletét rögtön a számlára helyzte, hogy így növelje meg az állam pénzügyi likviditását. A csúcsot 2009 márciusában 2807 milliárd forinttal érte el, az elmúlt két évben átlagosan 1600 milliárd forint készpénz parkolt.

A Kincstári Egységes Számla állománya (milliárd forint)
Kép: Napi.hu


A KESZ állománya rendkívül szélsőségesen ingadozott az elmúlt hónapokban is: a mélypont tavaly december volt, amikor is 752 milliárd forintra nyomták le a KESZ állományt - így tartva csökkenő pályán az adósságot. Az új lokális csúcsot idén júniusban érték el - ekkor 2262 milliárd forintig emelkedett a betét.

A kormány az év utolsó hónapjában hasonló KESZ-állomány csökkentésbe kezd, ám ennek a mértéke kérdéses. Banai Péter Benő, az NGM államtitkára kérdésünkre elmondta, hogy a magas KESZ szint az év második felében esedékes törlesztések fedezetéül szolgált (e június végi magas szint okozta a magas államadósság-mutatót). Az adósságrészletek második félévi törlesztésével a KESZ szintje csökken - tette hozzá.

Ahhoz, hogy a tavaly decemberi szint alá csökkenjen az államadósság, az utolsó hónapban az államadósságot 1800 milliárd forinttal kellene lecsökkenteni, vagyis a KESZ állományt átmenetileg a válság előtti 300-500 milliárd forintos szintre kell mérsékelni. Ha ez is megtörténne - és ily módon a tavaly decemberi, 79,4 százalékos GDP arányos szint alá lehet csökkenteni az államadósság-mutató, az sem fenntartható, sem tartós adósságcsökkenést nem eredményezne - elég csak a már említett paksi hitelre utalni.

 

 

A Kincstári Egységes Számla állománya (milliárd forint)
Kép: Napi.hu