A tavalyi utolsó negyedévben a Nemzetközi FIzetések Bankjának (BIS) jelentő pénzintézetek a GDP 0,3 százalékával csökkentették a közép-, kelet- és dél-európai (CESEE) kitettségüket, azaz nagyjából az előző három hónappal azonos mértékben. Míg a külföldi bankok a vizsgált 21 országból 13-ban mérsékelték a kitettségüket 2013 negyedik negyedévében, a finanszírozás visszafogásának a mértéke országonként jelentős különbségeket mutatott. A külföldi bankok a legnagyobb mértékben Magyarországon és Macedóniában vágták vissza a finanszírozást, ráadásul növekvő mértékben.

Emellett 2013. harmadik negyedévéhez képest Oroszországban, Bulgáriában és Észtországban szintén nagyobb mértékben zsugorodtak a finanszírozási források, viszont Horvátországban, Lettországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában lassult a folyamat. Ezen országokban a bankok eszközállományára és a profitabilitására nyomást gyakorolnak a gyenge gazdasági kilátások és a gazdaság sebezhetősége. Ezzel szemben a külföldi bankok több forrást juttattak a bosznia-hercegovinai, litvániai és török leányaiknak, és folytatódott a bővülés Lengyelországban és Ukrajnában is - derül ki a dokumentumból, amelyet a Bécsi kezdeményezés végrehajtó bizottságában résztvevő nemzetközi pénzügyi intézmények - az IMF, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) - és az Európai Biztottság szakértői állítottak össze.

Forrás: BIS, helyi banki statisztika, IMF számítás
Kép: A nagyobb képért kattintson!

Javultak a finanszírozási feltételek

A negyedik negyedévben a külső finanszírozási feltételek összességében javultak a régióban. Míg a harmadik negyedévben - Törökországot és Oroszországot leszámítva - a régióból menekült a tőke, addig a negyedik negyedévben élénk fellendülés volt, amelyet Ukrajna, Szlovénia, Szlovákia, Magyaország és Horvátország húzott, miután kötvényeket bocsátottak ki a nemzetközi pénzpiacokon. Ezzel szemben a negyedik negyedvében négy országban (Lettország, Macedónia, Oroszország, Románia) romlás következett be a finanszírozásban.

A jelentés szerint a külföldi bankok mérlegalkalmazkodását a lakossági megtakarítások növkedése továbbra is ellensúlyozza.

A hitelezésben is látszik javulás

A hitelezési feltételek szintén javultak, főleg a lakossági hitelezésnél volt előrelépés, ám az országok között nagyok a különbségek. A hitelezés bővülése Törökországban és a FÁK-országokban továbbra is élénk, míg a régió többi országában ez még várat magára: a 2014 januári adatok szerint év/év alapon 0,1 százalékos zsugorodás volt a régióban, Törökországot és a FÁK-országokat leszámítva. A jelentés szerint ugyan látszanak már a jelei a lakossági hitelezés fellendülésének, a nem-pénzügyi vállalatoknak (NFC) nyújtott hitelek piaca viszont továbbra is zsugorodott a legtöbb országban.

Forrás: BIS, helyi banki statisztika, IMF számítás

 

Szelektív elkötelezettség

Az EIB immár negyedik alkalommal elkészített banki hitelezési felmérése azt mutatja, hogy míg a határokon átívelő tevékenységet folytató bankok továbbra is elkötelezettek a régió iránt, nagyban különböznek az országstratégiáik.

A közeljövőben a bankcsoportoknak csak kisebb hányada tervezi folytatni a külső kitettségének csökkenését. Alig több mint 50 százalék jelezte, hogy csökkenti a régió felé lévő kitettségét, viszont csak 33 százalék jelezte, hogy a következő hat hónapban ezt folytatja is - derül ki az EIB felméréséből. A kitettséget leginkább a leányvállalatok csoporton belüli finanszírozásának visszafogásával csökkentik, és ez a trend váarhatóan folytatódik a következő 6 hónapban is, igaz mérsékeltebb ütemben.

A jelentés szerint várhatóan mind a hitelkeresleti, mind a -kínálati kondíciók javulnak a következő hat hónapban, főleg a lakossági oldalon. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a nem-teljesítő hitelek (npl) és a szabályozási környezet bizonytalanságai mind nemzeti, mind csoport szinten továbbra is az egyik legfontosabb visszatartó tényezőt jelentik a kínálati oldalon.

A hitelezési felmérés kiemel néhány kockázatot a régióban. Eszerint a tovább növekvő npl-ráta továbbra is a hitelezési feltételek javulásának útjában áll. Így az e probléma megoldását célzó intézkedések továbbra is kiemelt prioritást élveznek - olvasható a jelentésben. Ugyanakkor a forrásokhoz való hozzáférés a jelenlegi kereslet fennmaradása mellett nem ad különösebb aggodalomra okot. Bár a termelői beruházások várhatóan fellendülnek, kiegészítő pénzügyi forrásokra lehet szükség a CESEE országok konvergenciájának folytatása érdekében.

Mire lehet számítani?

A régió nagy részében a gazdasági növekedés fellendülőben van az eurózóna gazdaságának erősödésének köszönhetően, de a régióban csak mérsékelt növekedés várható - idén 1,9 százalék - Oroszország és Törökország kivételével, ahol is idén 2,3 százalékos lehet a gazdaság bővülése. Emellett Kelet-Európában is erősödik a belső kereslet az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően.

A régió azonban néhány olyan kockázattal is szembenéz, amelyeknek hatása lehet a külső finanszírozásra, beleértve a határon átnyúló tőkeáramlást is. Ezek között az orosz-ukrán válságot, a Fed monetáris politikájának normalizálódását, az ECB által elvégeztetett eszköz-minőségvizsgálat (AQR) miatt a kockázatvállalási kedv visszaesését, az elhúzódó lassú növekedést és/vagy az eurózónában kialakuló alacsony inflációt említi a jelentés. Amennyiben ezek a kockázatok valóra válnak, akkor a régió országainak a pénzpiaci volatilitás mellett a megnövekedett kockázati prémiumokkal, nehezebb forráshoz jutással és erőteljesebb mérlegalkalmazkodási nyomással kell szembe nézniük. A jelentés szerint a sokkok ellensúlyozásának.az árfolyam-rugalmasság megtartása (ahol lehetséges), a nagyobb költségvetési mozgástér, a nem-teljesítő hiteleknél kézzelfogható eredmények, valamint a nemzetközi hitelezőkkel fenntartott szoros együttműködés egyaránt fontos eszközei lehetnek.