Az eddigi tervek szerint 2018 februárban lép életbe Magyarországon az az uniós szabályozás (biztosítási értékesítésről szóló irányelvet - IDD), amely új alapokra helyezi a biztosítási termékek értékesítését. Mire Magyarországon az új szabályokat átültetik az itteni jogi környezetbe, a hazai biztosítóknak nem marad elég idejük a kellő felkészülésre - állapította meg Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

Az IDD a biztosítási termékek eladását szabályozza, újítja meg, ami az ügyfelek részéről csak kis mértékben lesz érzékelhető, ugyanakkor a biztosítóknál jelentős működési átalakítást hoz majd. Az irányelv magyarországi bevezetésére február végét irányozták elő - azaz lényegében nulla felkészülési idő van rá -, ugyanakkor a hazai jogszabályi környezetbe még nem helyezték át az új előírásokat. Az utóbbi oka, hogy elcsúsztak - az Európai Bizottság által kidolgozandó - másod- és harmadrendű szabályozások, sok még nincsen kész.

Kapcsolódó

A Mabisz elnöke kiemelte: legalább fél évre lenne szükség ahhoz, hogy a biztosítók teljesen felkészüljenek az új előírások bevezetésére, alkalmazására. Emiatt a magyar piac szereplői is azt szeretnék elérni, hogy halasszák el az új rendelkezések bevezetését. (Ennyi lesz a kgfb-k átlagára év végére.) Emiatt is megnyugtató, hogy van rá esély, az EP halasztást ért majd el.

Ezzel együtt a magyarországi biztosítási piac cégei az IDD-re való felkészülés érdekében már "önszabályozással" számos elemét átvették az új előírásoknak - véli Pandurics Anett.

Az IDD nyomán a jövőben a biztosításközvetítőknek a biztosítás megkötése előtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák őket a szerződésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítői összeférhetetlenségre, megfelelő képzettséget és folyamatos képzést ír elő a közvetítőknek - mondta korábban Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

A hazai biztosítók díjbevétele az első félévben 6 százalékkal nőtt: az MNB adatai szerint az életbiztosítási ágban 228 milliárd forint volt a díjbevétel, a tavaly 221 milliárd forinttal szemben, míg a nem életbiztosítási ágban 258 milliárdot értek el, a 2016-os 237 milliárd forint után.

A korábbi évek adatai szerint a biztosítási piac túlreagálja a GDP-t. Még van hova nőni: idén várhatóan meghaladja ugyan a biztosítási piac mérte a 2007-es csúcsot, egyelőre azonban csak nominálisan - hívta fel a figyelmet az elnök.