A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése - ami 2017-ben 14,9 százalékkal, 2018-ban 8,2 százalékkal nőtt -, és a garantált bérminimum emelése - ami 2017-ben 24,8 százalékkal, 2018-ban 12,1 százalékkal nőtt -, másrészt a munkaerőhiány.
A tavaly - főleg annak első felében - inkább az új minimálbér-szintre történő "beállás" mozgatta a magyarországi béreket, míg idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések - írja a Policy Agenda (PA) legfrissebb elemzésében, amelyben a konvergenciaprogram alapján vizsgálta meg, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.
Az alkalmazásban állók átlagkeresete 2017-ben 12,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az idei év első két havi adatai alapján pedig a tavalyi év január-február hónapjához képest ugyancsak 12,9 százalékos emelkedés történt - jegyzi meg a PA, és hozzáteszi, hogy ez azonban nem mindenhol jelentkező béremelés volt.
| Dolgozói létszám | 2017. I-II./2016. I-II. | 2018. I-II./2017. I-II. |
| 50 fő alatti | 112,2 | 110,3 |
| 50 - 249 fő | 111,8 | 108,4 |
| 250 fő felett | 106,6 | 113,4 |
| 1000 - 1999 fő | 107,4 | 109,9 |
| 2000 - 4999 fő | 105,8 | 114,2 |
| 5000 fő felett | 101,9 | 122,8 |
| Forrás: KSH, Policy Agenda | ||
A magyar kormány 2018 és 2022 között átlagosan 7 százalékos emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár a mértékét tekintve óvatosnak kell lenni. A kormány által közzétett konvergenciaprogram szerint - miközben 2017-ben 12,9 százalékos volt az átlagbér emelkedése - az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem 9,2 százalékkal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek - hívja fel a figyelmet a PA elemzése.
Ahhoz, hogy lássuk, hol állunk régiós társainkhoz képest, a PA összehasonlította a négy ország konvergenciaprogramjában szereplő munkavállalói jövedelmek növekedését. Ebből kiderül, hogy a 2017-es szinten számolt magyar nettó átlagbérhez viszonyítva a munkavállalói jövedelmek Csehországban 38,7, Lengyelországban 16,7, Szlovákiában pedig 17,8 százalékkal voltak magasabban, míg Romániában 11,2 százalékkal maradtak el a magyar szinttől.
Az adott országok konvergenciaprogramja szerint 2021-ben a konvergenciaprogramban számolt növekedéssel és változatlan euróárfolyammal számolva a bérek a magyar nettó átlagbérhez viszonyítva Csehországban 32, Lengyelországban 9, Szlovákiában pedig 9,2 százalékkal lesznek magasabban, míg Romániában 10,7 százalékos lesz az elmaradás a magyarhoz képest.
A PA ezek alapján megállapítja, hogy a cseh és a szlovák gazdasághoz képest Magyarországon ugyan erősebb béremelkedés várható, de ezzel is csak megközelíteni tudjuk őket, utolérni nem. Romániában viszont nagyobb bérdinamikával számolnak, amellyel közelebb kerülnek a magyar szinthez.
Egyetlen esély
Amennyiben a fenti forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a magyar gazdaságnak a PA szerint csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve: az adórendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az személyi jövedelemadó (szja) csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről.
A PA számításai szerint 10 százalék alatti szja-kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel bérszinteket.
Minimálbér-emelés nélkül nem fog menni
A PA úgy véli, hogy a gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergenciaprogramban szerepelő tervet sem tartani, ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség.
Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor
- vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,
- vagy a konvergenciaprogramban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7 százalékos növekedés.
A PA ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja-e a nettó bérek felzárkózását is. Utóbbi esetben a minimálbér emelése és az szja csökkentése az egyedül járható út.
Képünk forrása: Shutterstock