Idén májusban a megkérdezettek fontosabbnak értékelték az egészségmegőrzést, mint az évek óta listavezető étkezési támogatást, közölte Fata László cafateria-szakértő. A munkáltatóként és a munkavállalóként nyilatkozók válaszai is jelentős átrendeződést mutattak: tarolt az egészségügyi szolgáltatás (egészségmegőrzés és gyógyulás is), az étkezés, és a munkába járás támogatása. Őrzi a helyét az iskolakezdési támogatás, de sokat zuhant a képzés és az internet - nem is támogatja az idei szabályozás egyiket sem.

Munkáltatókat, munkavállalókat, szolgáltatókat kérdeztek idén is, ők hogyan, milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, és egyáltalán miért is van szükség arra, hogy az adórendszer kedvezményekkel támogasson bizonyos költési célokat. Míg 2011-ben 147-en töltötték ki a kérdőívet, addig az idén 267-en küldték el válaszaikat. A közreműködők 43 százaléka munkavállalóként míg 45 százaléka munkáltatóként nyilatkozott.

Kapcsolódó

Fata László szerint nem kifejezetten a 30,94 százalékos kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány. Az adókedvezmények indoklásaként a nehéz helyzetben lévő munkavállalók mindennapi költségeinek enyhítését nevezték meg a legtöbben, mint jövőbeli elvárást, tehát hogy az az adótörvények biztosítsanak kedvezményeket a munkáltatók számára, hogy segítséget nyújthassanak e téren a munkavállalóiknak.

Egészségmegőrzés, étkezés, gyógyulás - az üdülés nem olyan fontos

Ha a top 10 támogatandó felhasználási területet nézzük, akkor máris egy komoly meglepetéssel találjuk magunkat szemben, ismertette Fata László a felmérés eredményeit. Az évek óta első helyen szereplő étkezési támogatást megelőzi a tavaly csak a negyedik helyen szereplő egészségmegőrzés. Majd az étkezést követve újabb egészségre vonatkozó elemek jelennek meg a tavalyi harmadik helyezett üdülést hátrébb sorolva. A 2011-ben toplistás internet és nyelvoktatás támogatása az idén a 11. illetve 15. helyen zárta az összesítést. Az adórendszer nem is támogatja ezeket - kikerült az adómentes, sőt, a kedvezményes juttatások közül az internet, és a szakképzési hozzájárulást sem lehet saját dolgozó képzésére felhasználni.

Fontossági sorrend a jövő cafeteria rendszerében: egészség, étkezés, gyógyulás

A megkérdezettek szerint 2012-ben így alakult a költési célok rangsora, melyekhez a válaszadók szerint szükséges támogatást biztosítani az adórendszerben (zárójelben a 2011-es helyezés):

1. Egészségmegőrzés (4.)
2. Étkezés támogatása (1.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás)(2.)
4-5. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök)(2.)
4-5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (6.)
6. Üdülés, pihenés (3.)
7. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.)
8-9. Helyi közlekedési bérlet (8.)
8-9. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.)
10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)

Ha a munkavállalók válaszait külön értékeljük, akkor a helyi bérlet és az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a munkába járás és a munkavégzéshez kapcsolódó képzés cserélnek helyet egymással a listán. Kizárólag a munkáltatói preferenciákat vizsgálva az étkezés megelőzi az egészségmegőrzést, és nyelvoktatás a nyolcadik helyre jön fel.

Mennyire legyen kedvezményes a juttatás?

A felmérésből az is kiolvasható, hogy mely elemeknél várjuk, hogy ez akár az adómentességgel is járjon, és melyekhez tudnak elfogadni a kitöltők kedvezményes adótételek, tette hozzá Fata László. Készült olyan lista is, amelyben aszerint rendezték sorba a juttatásokat, hogy melyeknél adja a legnagyobb támogatást az adórendszer (zárójelben szintén a tavalyi helyezések):

1 . Étkezés támogatása (1.)
2. Egészségmegőrzés (6.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (4.)
4. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök) (4.)
5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (5.)
6. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (2.)
7. Munkavégzéshez szükséges képzések (3.)
8. Helyi közlekedési bérlet (7.)
9. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)
10. Nyelvoktatás (9.)

Ebben a sorrendben is jól látszik, mennyivel vált fontosabbá az egészségmegőrzés. A munkáltatói sorrendben a helyi bérlet a 10. helyre kerül, így előbbre sorolva a nyelvoktatást és munkába járást. A munkavállalói válaszok szerint az iskolakezdés élvezne nagyobb mértékű támogatást, mint a gyógyszerek. Szembetűnő különbség, hogy a nyelvoktatáshoz alacsony mértékű adóterhelést javasoltak a kitöltők, míg az üdülés-pihenés esetében közepes adóterhelés is elfogadható.

2012-ben külön vizsgálták a nyugdíjcél támogatására használható önkéntes nyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményeket, és a nyugdíj célú biztosításokat. Valószínű az ismertség miatt illetve az öngondoskodást erősítendő az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás jobb eredményeket ért el, mint a 11-14. helyeken végző újabb konstrukciók.

Egyáltalán, miért is kell támogatni a béren kívüli juttatásokat?

A felmérés ezúttal is rákérdezett arra, hogy a törvényhozónak milyen céllal kellene kedvezményekkel támogatnia bizonyos juttatásokat. Az indokok, okok listavezetője, a tavalyi évhez hasonlóan a munkabérek költséghatékony kiegészítése, így a munkáltató a rendelkezésére álló forrásokból több elkölthető juttatásban részesítheti a dolgozóit, akiket szerintük főként a mindennapi megélhetésükben, napi kiadásaikban kellene támogatni. Emellett a kedvezményekkel erősíthető lenne a munkavállalók öngondoskodása mind a nyugdíj, megtakarítások, mind az egészség terén. Ezek ugyanis kiegyensúlyozott, egészséges emberi erőforrásokat biztosíthatanak a munkáltatók számára. A képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a munkáltatók innovációjára.

A célzottan adható juttatások a válaszadók szerint pozitívan befolyásolják a dolgozói motivációt, lojalitást. Új támogatandó célként kerül megfogalmazásra az olyan juttatások kedvezményekkel való ellátása, melyek erősítik a munkavállalók mobilitását - tette hozzá Fata László.