A döntési szinteket kell máshova telepíteni, az "üléspontokat megváltoztatni ahhoz, hogy az álláspontok megváltozzanak" - ez volt Ónodi-Szűcs fő érve a kancellári rendszer bevezetése mellett az Egészségügy öt dimenzióban című szerdai konferencián.
A betegellátási piramis részérdekek mentén a feje tetejére állt - a drága kórházi ellátás van túlsúlyban, ahelyett, hogy a lehető legtöbb beteget az olcsóbb alapellátásban, vagy járóbeteg szakellátásban gyógyítanák -, ezt a piramist kell visszafordítani a talpára - mondta az egészségügyi államtitkár, aki kiemelte, tisztában van az intézményvezetők lobbierejével, de azzal a kalandvággyal érkezett, hogy valóságos struktúraváltást érjen el.
Mit és kit szolgáljon a kórház?
A kancellári modelltől azt várja, hogy javuljon az ellátás irányíthatósága, az átláthatóság, és hozzájáruljon a humánerőforrás krízis csökkentéséhez. A kancellár egy olyan hatalmi pozíció, amely alkalmas lesz az ellátásszervezési döntések végrehajtására. Az intézményeknek nem önmagukat kell kiszolgálni, hanem a betegeket - erősítette meg korábban többször hangoztatott álláspontját az államtitkár.
Legfontosabb a modellben, hogy olyan döntési fa alakuljon ki, amiben tiszták a döntési szintek. A jelenlegi döntési szintek mellett nem lehet semmilyen változást elérni - hangsúlyozta Ónodi-Szűcs, megjegyezve, hogy 2007-ben, kórházvezetőként ő maga is ellenállt a tervezett strukturális változásoknak.
Nem maradt sok kérdés
Magát a modellt a kormány már megtárgyalta, most az a kérdés, hogy régiós, vagy megyei szintűek legyenek a kancelláriák. Mindenesetre az egésznek csak akkor van értelme, ha ellátásszervezői funkciója lesz a kancellárnak - mondta az államtitkár. Ha ebben sikerül csatát nyernie, (a döntés a kormányé) reális az esély, hogy január 1-től indul az új rendszer. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kórházakban január 2-tól másként kellene csinálni valamit, az új döntési fa magával hozza a változást - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a bevezetés után gyors eredményre számít.
Ilyen lesz az új kórház
Az új budapesti szuperkórház elhelyezését firtató kérdésre az államtitkár elmondta, egy kelenföldi, zöldmezős beruházás a legvalószínűbb verzió.
Készül egy népegészségügyi stratégia, a koncepciót ma fogadták el. Mivel ma már nincs olyan uniós országbeli szűrés, amit nálunk ne vezettek volna be, ezért nem ez a fő irány, hanem a primér prevenció erősítése, az egészséges életmódra nevelés. Hiába vannak a szűrések, ha a lakosság nem megy el, ez ügyben még rengeteg a dolgunk - mondta Ónodi-Szűcs.
Hol vannak a valódi tartalékok?
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász előadásában megkérdőjelezte, hogy csupán a kancellári rendszer bevezetés megoldaná az egészségügy és a kórházrendszer problémáit, gátat vetne az adósságállomány folyamatos növekedésének. Mint kifejtette, a modelltől 10 milliárdos megtakarítást várnak, maga a bevezetés felemészt 5 milliárdot, az anyagi nyereség "egy légypiszok" a rendszerben.
Az igazi tartalékokat nem itt kell keresni, hanem a szakmai programokban, az onkológiai, vagy a diabétesz ellátásban, a betegutak hatékonyabbá tételében, nem pedig a "számlák lehúzásában, a kifizetések késleltetésében", vagy a létszámmal való takarékosságban. Ugyanakkor a jó gyakorlatok megosztása pozitívuma lehet a kancelláriáknak - tette hozzá.
Nem voltak szakmai viták
Vajon mumus, vagy jolly joker lesz a kancellár? - tette fel a kérdést Dózsa Csaba. Miért várjuk el, hogy egy új, fiskális szemléletű kancellár olyan változást hozhat, amelyre eddig is meglett volna a lehetőség, hiszen minden szükséges átalakításhoz (kapacitáscsökkentéshez, bővítéshez, átrendezéshez) rendelkezésre áll a hatályos jogszabály- és keretrendszer - kételkedett a szakértő, aki a lehetséges alternatívákról szóló szakmai vitákat is hiányolta.
Az átállás tranzakciós költségei és az elhanyagolható mértékű nyereség mellett az időveszteséget is a várható negatívumok közé sorolta, megjegyezve, hogy az elmúlt egy évben nagyon lelassultak a szakmai programok.