A tanácstagok kiemelték, hogy a tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizálására, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye.

Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges.

A tanácstagok megítélése szerint a megújult eszköztár megfelelő mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a jegybank kellő óvatossággal és rugalmassággal tudjon reagálni a makrogazdasági és pénzügyi piaci környezetben bekövetkező változásokra.

A testület ismét leszögezte, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban az infláció emelkedését főként volatilis tételek okozták, néhányuk meglátása szerint az olajárak volatilitása elsősorban geopolitikai események hatására növekedett.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a nyersanyagárak emelkedésének az inflációs alapfolyamatokra gyakorolt hatását kiemelten kell figyelni, továbbá a beérkező adatokat a tartósabb inflációs hatások alapján szükséges értékelni. Megjegyezték, az inflációs várakozások továbbra is alacsony szinten horgonyzottak.

A tanács továbbra is úgy látja, hogy a GDP bővülése 2018-ban élénkül és 4,4 százalékon alakul, majd 2019-től fokozatosan lassul. Eközben a folyó fizetési mérleg egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad.

A testület szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat, a jelenlegi volatilis környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel. Úgy látják, a monetáris kondíciók az euroövezetben továbbra is lazák maradhatnak, az EKB döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára.

A jegyzőkönyvben felidézik, hogy a monetáris tanács a szeptemberben bemutatott eszköztár-stratégia keretében 2018 végén kivezeti a három hónapos betéti eszközt, a jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét. Az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki a jegybank.

A hosszú hozamokra ható nemkonvencionális eszköztár finomhangolása keretében befejeződtek a másodlagos piaci jelzáloglevél-vásárlások, emellett 2018 végéig lezárulnak az elsődleges piaci jelzáloglevél-vásárlások és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt. Ezenkívül 2019 elején elindítják a Növekedési hitelprogram fix konstrukciót, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.

A tanács szeptemberben a 2018 negyedik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A testület legközelebb 2018 decemberében dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és annak figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését 2018. november 20-án tartja, amelyről 2018. december 5-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.