Világszerte a termelésbe bevont új energiaforrások 90 százaléka már megújuló volt 2016-ban, ráadásul 111 nagyvállalat (köztük a Facebook, a Google, a Diageo vagy a Hewlett Packard) is úgy döntött, hogy 100 százalékban megújuló energiaforrások használatára tér át az évtized végéig.
Costa Rica például 2017 első negyedévében villamosenergia-igényének 99 százalékát megújuló alapú termelésből állította elő, Dánia pedig 2035-re teljes áramigényét megújulókból kívánja fedezni.
A kihívások leginkább politikai alkuk és döntések, illetve a társadalmi, valamint környezeti hatások negatív és pozitív következményei csak tudományos párbeszéd mentén oldhatók fel. Magyarország is vezető szerepet tölthet be az olyan eszközök kifejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb energiatárolást, illetve az energia optimálisabb térbeli és időbeli elosztását - állítja a SUSCO Budapest fenntartható fejlődés konferencia szervezője, az Antall József Tudásközpont.
A rendezvényen az Európai Unió hat országának (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Magyarország) 12 előadója - geopolitikai szakértők, klímakutatók és jogi szakértők - vitatják meg Európa és a világ energetikai jövőjét a globális energiabiztonság, a megújuló energia terjedése, illetve az energiaellátást támogató legkorszerűbb technológiai és menedzsmentmegoldások mentén.
A konferenciát egy Energy Workshop előzi meg, ahol egyetemi hallgatók és szakértők a virtuális térben keresik majd a fenntarthatóság lehetséges irányait, illetve a válaszokat az energiagazdálkodás aktuális kérdéseire, illetve a rendezvénnyel párhuzamosan tartják meg az Európai Unió H2020 projektjéből finanszírozott EUCalc projekt, zártkörű, angol nyelvű workshopját is, amelyen nemzetközi szakértők egyeztetnek a European Calculator modell Global Calculator koncepción alapuló megoldásairól. A modell célja, egy, mindenki által elérhető eszköz kifejlesztése, amelynek segítségével mérhetővé válik a különböző energetikai forgatókönyvek üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatása.