Egyre inkább pánikhelyzet alakul ki a magyarországi cégek a körében a krónikus munkaerőhiány miatt, ami folyamatosan felfelé nyomhatja a bérdinamikát 2016 során - értékelnek a hazai munkaerő-közvetítő cégeknél.

A dolgozóhiány már tavaly is rányomta bélyegét a hazai bérviszonyokra. Makroszinten az elmúlt évek trendjének megfelelően egyelőre alacsonyabb egy számjegyű emelkedés volt látható  - legalábbis a KSH statisztikái szerint. A friss bejelentés alapján a statisztikai hivatal 2015. január-novemberben 4,1 százalékos átlagkereset bővülést mért az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Banki elemzők 2016-ra, a tavalyihoz hasonlóan 3-4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedést jeleznek előre. A munkaerő-piaci mozgások alátámasztják e várakozásokat, ám előfordulhat, hogy a piaci kényszerek még jobban megtolják a bérdinamikát.

Csábítás keleten

A Korn Ferry Hay Group felmérése szerint a magyarországi vállalatok 77 százaléka munkaerőhiányt tapasztal, ami az elmúlt évekhez képest a legmagasabb arány. 

A hazai munkaerőre immár nem csak a fejlett uniós országok, hanem a régiós tagállamok is elszívó hatást gyakorolnak. Szlovákia e területen egyre fontosabb szereplő, s már nem kizárólag a pozsonyi régiónak van kifejezett vonzereje, hanem a szegényebb keleti országrész is jobb lehetőséget ígér számos magyar munkavállalónak - mondta a Napi.hu-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Ezzel együtt a munkaerőhiányt a környező országokból már nem lehet pótolni, mert Magyarország nem versenyképes. Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákok átjártak dolgozni Esztergomba (Suzuki), Rétságra (TDK), Vácra (IBM), Gödre (Samsung), Győrbe (Audi), ma már csak elenyésző számban jönnek. A magyarokról azonban nem hallani, hogy tömegesen visszafordultak volna - jegyezte meg a szakértő.

Eközben a magyaroknak ma már egyszerűbb képzettséget igénylő munkakörökben sem kell nyugatra menni a jobb egzisztenciáért: egy raktári betanított munkás akár már 800 eurónyi havi bérre is számíthat Csehország keleti felében, azzal együtt, hogy a munkáltató a szállást is fizeti.

A nyugati bér lesz a mérce?

Tavaly számos területen a KSH átlagát jócskán meghaladó mértékben nőhettek a fizetések: az informatikus vagy a mérnöki/műszaki pozíciókban akár 20 százalékkal gyorsulhatott a bérdinamika 2014-hez képest. A jelöltek többnyire könnyen megkaptak az ajánlottnál 10 százalékkal magasabb béreket, mivel jó alkupozícióban voltak - számolt be lapunknak Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

A speciális szaktudást, nyelvismeretet igénylő szakmákat nézve a foglalkoztatóknak egyre inkább nyugati, - egyes esetekben akár amerikai - bérekkel is versenyezniük kell. Ehhez képest a legtöbb helyen a tudatosság még lemarad a rövidtávú költségszemlélet mellett.

A nyugat-európainál jóval kedvezőbb magyar lakhatási költségek körülbelül ezer eurónyi bérelőnyt biztosíthatnak a hazai cégeknek - ennyivel kellene a nyugati fizetések alá ígérniük, hogy az elvándorlást megállítsák, jól kommunikálva persze ezt az előnyüket. Azonban ma még a foglalkoztatók döntő része egy ekkora bérdifferenciát is sokallana. Emellett az ezer eurós "ütőkártya" akár a befektetők idecsábítására is alkalmas lehetne magasabb hozzáadott értékű munkaterületeken, amennyiben lenne központi szándék e lehetőség kiaknázására - értékelt Dalányi.

Addig feszítik a húrt, amíg el nem pattan

Ám nemcsak a "hiányszakmákban", hanem szinte a teljes hazai munkaerőpiacon folyamatos vákuum tapasztalható. Az általános emberhiányt például a kereskedelemben és a gyáriparban jellemzően kisebb emelésekkel próbálták kompenzálni a cégek, hogy elszipkázzák a dolgozókat a konkurenciától. E területeken mára óriási fluktuáció alakult ki: jellemzően olcsó, betanított munkásokkal igyekeznek pótolni az elszivárgókat (jelenleg a kormányzati szándék is hasonló megoldásokat preferálna).

A tavalyi 4 százalék körüli átlagos bérfejlesztése csak a dolgozóhiányra adott gyors reakciókat tükrözik, hosszú távú, vagy a termelési mutatók javítását célzó szándékok ezek mögött aligha voltak - véli Dalányi. Ráadásul számos alacsony képzettségű dolgozó számára a betanított munkáknál még mindig vonzóbb a közfoglalkoztatás a kevesebb kötöttség miatt, hiszen a minimálbér körüli fizetések és a közmunkásbér közötti kicsi a differencia.

A Manpower ügyvezetője szerint a fordulat akkor következik be, ha a vállalatoknál nagy tömegben jelentkezik kimutatható pénzügyi hátrányként, hogy a képzetlen dolgozók rosszabb minőségben termelnek, sőt, nem kis számban selejtet állítanak elő. Véleménye szerint e negatív a tapasztalatok miatt az eddigieknél látványosan nagyobb mértékű emelésre kényszeríthetik a cégeket - kénytelenek lesznek szemléletet váltani.

Az első lépések megvannak

A vállalatok 86 százaléka bérfejlesztést hajtana végre 2016-ban, a tervezett emelés mértéke 2,9 százalékos - derül ki a Hay Group felméréséből.

Az is jellemző a hazai cégekre, hogy - bár csak nagyon apró lépésekkel, de megpróbálják csökkenteni a magas és alacsony bérkategóriák közötti különbséget. Ennek érdekében idén is az átlagnál magasabb emelést kapnak a fizikai és adminisztratív munkakörökben dolgozók, és az átlagnál kisebbet a közép- és felső vezetők - kommentált Gyenge Zsolt, management consultant tanácsadó.  Az ágazatok közül átlagosnál magasabb béremelést a fejlődő, egyre több munkavállalót felszívó iparágakban fognak megvalósítani. Ezek között élen járnak az autóipari, az ipari termelő és az elektronikai vállalatok.