Az IMF szokásos éves, IV. cikkely szerinti felülvizsgálatát folytatta le most Magyarországon. Az erről készült jelentésben megállapították, hogy bár az államadósság szintje és a finanszírozási szükséglet még mindig magas, a magyar gazdaság nagyon jól teljesít.

A gazdaság erőteljes növekedést mutat miközben a sérülékenység is csökkent, mindehhez nagy mértékben hozzájárultak a támogató makrogazdasági intézkedések, a kedvező külső környezet és az uniós források nagyarányú felhasználása. A munkanélküliség válság előtti szintre zuhanásában nagy szerepe volt a foglalkoztatás - magán szektornak és a kibővített közmunkának köszönhető - stabil növekedésének.

A gazdasági növekedés az IMF szerint idén kissé mérséklődni fog az uniós források felhasználásának lassulása miatt. Az infláció az alacsony importárak miatt alacsony marad és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját csak lassan éri el, amint az élelmiszer- és energiaárak is emelkedni kezdenek, illetve nő a munkaerőpiacon a bérnyomás.

A folyó fizetési mérleg többlete rekordszinten marad, miközben a külső adósság - különösen a devizaadósság - és a bruttó államadósság tovább csökken.

Azért nem árt az óvatosság!

Az IMF megállapítja, hogy Magyarország most már kevésbé van kitéve a külső sokkoknak és a közelmúlt piaci turbulenciáit és volatilitását is jól átvészelte, de a nemzetközi szervezet arra is figyelmeztet, hogy a finanszírozási igény még mindig magas, a globális vagy feltörekvő piacokon a kockázat megítélésében bekövetkező hirtelen romlás tőkekiáramlást eredményezhet.

A menekültválság súlyosbodása Európában a kereskedelemre is kihathat, miközben a gyenge külső kereslet az exportra gyakorolhat nyomást.

Ezzel szemben viszont a tartósan alacsony energiaárak a termelési árakat is csökkentik és növelhetik a vásárlóerőt, míg a lakásépítés és a hitelkereslet ösztönzésére irányuló intézkedések rövid távon gazdaságösztönző hatásúak lehetnek.

Áldás és átok

A vártnál jobb költségvetési teljesítmény tavaly segített az államadósság csökkentésében. A Valutaalap szerint az államháztartási hiány jelenleg a GDP 2 százaléka körül van a várt 2,4 százalékkal szemben főleg a bevételek túlteljesülése (adóbevételek és az erősebb makrogazdasági teljesítmény) miatt.

A fiskális politika azonban kezd expanzívvá válni. Az IMF szerint idén a költségvetési hiány a GDP 2,1 százaléka körül alakulhat az államadósság mérsékelt csökkenése mellett. A bankadó csökkentése (a beígért további mérsékléssel együtt) és az adóadminisztráció javítása üdvözlendő lépés, de a Valutaalap szakértői azt is hozzáteszik, hogy bizonyos termékek alacsonyabb áfakulcsba való folyamatos áthelyezgetése bonyolítja az adóbevallást és torzítja az adórendszert, miközben még az ágazati adók terhei is jelen vannak a rendszerben.

Ezzel párhuzamosan a költségvetés hatalmas egyszeri bevételekre hagyatkozik, miközben számos új intézkedés - egyebek mellett az új lakásvásárlási támogatás - a gazdasági növekedésre kifejtett pozitív hatása mellett a költségvetés meghatározatlan ideig fennálló terhévé válhat.

Megszorítás is kellene

Az államadósság csökkenő pályára állításához és a költségvetési kockázatok mérsékléséhez határozott költségvetési intézkedések kellenek - vélik az IMF szakértői. Elemzésük alapforgatókönyve azzal számol, hogy a jelenlegi költségvetési tervek alapján a strukturális hiány a GDP 1,75 százaléka lehet közép távon, az államadósság pedig 2021-re csökkenhet a GDP 70 százaléka körüli szintre, ami azt is jelenti, hogy Magyarország gazdasága sérülékeny marad a sokkokra.

Ahhoz, hogy az államadósság közép távon a GDP 60 százaléka alá menjen, az IMF egy mérsékelt, éves szinten a GDP 0,3 százalékának megfelelő konszolidációt javasol ettől az évtől kezdve a strukturális hiány fokozatos nullára redukálása mellett 2021-re.

Ennek a kiigazításnak azonban együtt kellene járnia a költségvetés kiegyensúlyozásával is a hosszú távú növekedés élénkítése érdekében. Itt az IMF a bevételi oldal felől az adóalap szélesítését, a szektoriális adók fokozatos kivezetését és az adórendszer fokozatos javítását említik. A kiadási oldal felől az általános támogatások megszüntetését, az állami vállalatok hatékonyságának növelését, az egészségügyben és az oktatásban az állami pénzek hatékonyabb elköltését és a relatíve magas és növekvő bértömeg racionalizálását említik.

Ennek fényében üdvözlendőnek tartják az állami szektor mérséklésére tett kormányzati szándékot, de azt is hozzáteszi az IMF, hogy az átalakításnak a költségvetési kiadások áttekintésével és a közszolgáltatások nyújtása terén a kormányzati prioritások világos megjelölésével kell együtt járnia.

További lazításra lehet szükség

A monetáris politika megfelelően alkalmazkodó, de elképzelhető, hogy a jegybanknak tovább kell lazítania, ha a gazdasági folyamatok és az inflációs hatások lefelé mutató kockázatai megvalósulnak. Az IMF alap forgatókönyve szerint a jegybanki célt csak 2018-ra éri el a pénzromlás üteme, míg a külső folyamatok továbbra is lefele mutató kockázatokat jelölnek. Amennyiben viszont a kockázati megítélésben olyan hirtelen jelentős romlás következik be, amely tőkekivonást eredményez, szükségessé válhat a monetáris szigorítás a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. Ennek fényében a jegybank megfelelő tartalékok tartása melletti elköteleződése üdvözlendő.

Áthelyeződött a kockázat

A pénzügyi szektor helyzete javul, ám a magánszektor banki hitelezése továbbra is zsugorodik. A bankok tőkepozíciója általában erős, javul a profitabilitás és a likviditás is bőséges. Az IMF megemlíti az elmúlt időszak intézkedéseit, melyek révén csökkent a háztartások devizakockázata és eladósodottsága, valamint a gazdaság árfolyamkockázata. Az MNB kis- és középvállalatok hitelezését ösztönző programja (nhp) ellenére azonban például a magánszektorban továbbra is folytatódik a mérlegalkalmazkodás. Bár az elmúlt időszak intézkedései csökkentették a gazdaság sérülékenységét, ezzel együtt a kockázatot is átterelték egyebek mellett az MNB-re.

Az IMF elemzése felhívja a figyelmet, hogy a hitelezés ösztönzésekor a kockázatokat és az időintervallumot is számításba kell venni. Míg a kínálati oldali tényezők is fontosak, a jelentés szerint a piacon széles körben elterjedt meggyőződés, hogy a kedvezőtlen üzleti környezet és a szabályokban történő hirtelen változások okozzák a hitelek iránti kereslet visszaesését.

Az IMF szerint a továbbiakban az MNB-nek nem lenne szabad a banki hitelezés kockázataiban osztoznia, ennek fényében pedig üdvözlendőnek tartják az nhp+ program végének bejelentését. A Valutaalap hangsúlyozza: az üzleti környezet és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának javítása kritikus tényező a hitelkereslet növelésében.

Az MNB eszközkezelőjével (MARK) kapcsolatban a Valutaalap kiemeli: az IMF támogatja a nemteljesítő hitelekre vonatkozó erőfeszítéseket, de a MARK kereskedelmi ingatlanok kezelésének működését teljesen átláthatóan kell végezni.

Az IMF szerint a bankszektorban az állami tulajdonrészesedést is csökkenteni kellene, így pozitívumként értékelik az MKB tervezett, transzparens privatizációját.

Visszább kellene fogni az állami szerepvállalást!

A strukturális reformok - a magánszektor szerepének növelésével - a magyar gazdaság potenciális növekedésének javítása szempontjából fontosak továbbra is. Az IMF szerint a közép távú növekedés az alacsony termelékenység, a kihívásokkal teli üzleti környezet, a munkaerőpiac gyengeségei és a demográfiai folyamatok miatt marad limitált. Az IMF figyelmeztet: az állami szerepvállalás növekedése a gazdaságban kiszoríthatja a magánszektorbeli beruházásokat, ami a termelékenységre és a növekedésre is negatív hatással lesz.

Ennek fényében az IMF a következőket ajánlja a magyar kormány figyelmébe:

  • Az adminisztratív terhek csökkentése, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság, az állami szerepvállalás korlátozása a gazdaságban segíthet egy magánszektor által vezérelt gazdasági növekedéshez szükséges üzleti környezet kialakításában. Emellett fontos lehet még az adófizetés könnyítése, a gazdaság további kifehérítése és az áfacsalások visszaszorítása is.
  • A versenyképesség javítása segítene feljebb jutni az értékláncban, fokozná a termelékenységet a munkaerő- és szolgáltatói piacokon. Ennek érdekében a kutatás-fejlesztést kellene ösztönözni, tovább erősíteni a szakképzést és ösztönözni a vállalkozások indítását. Az EU-források hatékony felhasználása fontos azok növekedésre gyakorolt hatásának maximalizálásában.
  • A munkaerőpiacot illetően az IMF megjegyzi, hogy a fiatalok és idősebbek munkaerő-piaci részvételében történt előrelépés, de a munkaerő készségek fejlesztése, a keresleti és kínálati oldal közötti különbségek átfedése, az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának további ösztönzése szükséges. Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek a képzések és a munkaközvetítői szolgáltatások javítására kellene összpontosítaniuk, míg az alacsony képzettségűek foglalkoztatását adókedvezményekkel kellene ösztönözni. Emellett további erőfeszítések szükségesek a nők munkaerő-piaci részvételének javításában.