Victoria Nuland egy csütörtöki Washingtonban, Az atlanticizmus feléledése Európában: veszélyek és lehetőségek címmel megtartott hatodik Egyesült Államok-Közép-Európa Stratégiai Fórumon szólalt fel, ahol - konkrét megnevezés nélkül ugyan - de egyértelműen elítélően és kemény kritikával nyilatkozott egyebek mellett a magyar kormány magatartásáról.

Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese méltatta a közép-európai országoknak az "orosz agresszió" alatt Ukrajnának nyújtott eddigi támogatását. Hangsúlyozta a Moszkva ellen bevezetett szankciók fenntartásának, a transzatlanti közösség Ukrajna iránti szolidaritásának és egységének fontosságát. Ugyanakkor hangsúlyozta: minden NATO-országnak többet kell tennie annak érdekében, hogy a transzatlanti térséget megközelíthetetlenné tegye az Iszlám Állam terrorszervezet (IÁ) toborzási és pénzügyi tevékenysége számára. Leszögezte, hogy a nyugati országok az értékeiket és életmódjukat védelmezik, legyen szó akár Luhanszkról, akár Rakkáról.

Ikerrák

Az amerikai diplomata szerint a közös értékeket nemcsak kívülről kell megvédelmezni, hanem belülről is meg kell erősíteni. "Szankciókat nem könnyű bevezetni és sok ország nagy árat fizet érte" - mondta a diplomata -, "de amikor [európai] vezetők olyan nyilatkozatokat tesznek, amik megbontják a szövetséget, megkérném őket, hogy emlékezzenek saját történelmükre, és arra, hogy ők mennyire vágytak volna rá, hogy szomszédaik kiálljanak értük."

Aggasztónak nevezte a demokrácia és szabadság belső fenyegetettségét Közép-Európában, a demokráciában tapasztalható visszacsúszás és a korrupció "ikerrákját".

"Még olyan országokban is, amelyek élvezik a NATO- és az EU-tagság előnyeit, találunk olyan vezetőket a térségben, akik úgy tűnik, elfelejtették azokat az értékeket, amelyen ezek az intézmények alapulnak" - jelentette ki. "Ma azt kérdezzük ezektől a vezetőktől: hogyan tudnak éjjel úgy aludni a NATO-szerződés 5. cikkének takarója alatt, hogy nap mint nap erőltetik az illiberális demokráciát, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a sajtószabadságot és démonizálják a civil társadalmat?" - tette hozzá.

"Ugyancsak kérdezem azoktól, akik védelmezik korrupt tisztségviselőiket az igazságszolgáltatástól, megkerülik a parlamentjüket, ha az számukra úgy kényelmes, és olyan piszkos üzleteket kötnek, amelyek növelik országuk függőségét egy energiaforrástól, a diverzifikálás meghirdetett politikája ellenére, mennyire teszi ez az önök országát erősebbé és biztonságosabbá?" - fogalmazott Nuland.

Idézte Barack Obama elnök múlt heti felszólalását (amelyben Magyarországot is név szerint említette), amely szerint az elnyomó kormányok egyformán azt a gyakorlatot folytatják, hogy meggyengítik a civil társadalmat, aláaknázzák nemzetük biztonságát, szabadságát és jólétét, amit külső hatalmak kihasználnak.

"Csak akkor maradhatunk erősek, ha megvédjük a politikai pluralizmust, a civil társadalmat és az egyet nem értés jogát saját határainkon belül, és a kormányaink tiszták, valamint átláthatók és elszámoltathatók a nép által, amelyet szolgálnak" - jelentette ki.

Németh ennyit mondott Nuland szavaira

Edward Lucas vitavezető, a CEPA főmunkatársa felkérte Németh Zsoltot, az országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, hogy reagáljon a Nuland által Magyarországgal szemben "nem túlságosan burkoltan" megfogalmazott bírálatokra. Németh válaszul kijelentette: hasznos lenne, ha az Egyesült Államok két év után nagykövetet küldene Budapestre, mert így pontosabb információkhoz juthatna a magyar politikáról.

Az Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői kijelentéseivel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarországra értékválasztásával kapcsolatban inkább a kereszténydemokrácia, mintsem a liberális demokrácia kifejezés a találó, és a miniszterelnök az illiberális demokráciákat úgy említette, mint amelyek sikeréből szintén érdemes tanulni.

Németh kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Oroszország elleni szankciók alternatívája a diplomácia lehet. Különösen fontosnak nevezte a minszki megállapodás végrehajtását, ami magában hordozza a szankciók átalakításának, vagy enyhítésének a lehetőségét is, és ami különösen a gazdasági szankciók esetében egybevág Magyarország érdekeivel is.

Szijjártóig is eljutottak a bírálatok

Nuland szavaira Szijjártó Péter is reagált pénteken, amelyet Fülöp Judit, a tárca sajtófőnöke ismertetett. Szijjártó eszerint kiemelte: Közép-Európa népei több évtizeden keresztül szenvedtek a kommunista diktatúrától, sokat harcoltak a szabadságukért és Európa újraegyesítéséért. Közép-Európában szabadságszerető népek laknak, akik egészen biztosan nem viselnék el, ha bárki korlátozni akarná szabadságjogaikat - közölte. Magyarország barátként tekint az Egyesült Államokra, "szövetségünk sziklaszilárd", amit a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján is megerősítettünk - mutatott rá Szijjártó.

A románok szerint a kritika csak a magyaroknak szólt

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese Romániát nem, csak Magyarországot és Orbán Viktort bírálta. Dan Sova, a PSD szóvivője egy pénteki közleményben úgy vélte, az amerikai államtitkár-helyettes csütörtökön a hatodik Egyesült Államok-Közép-Európa Stratégiai Fórumon "nyilvánvalóan a magyarországi helyzetre és Orbán Viktor tetteire" utalt.

A PSD szóvivője szerint "valamennyi európai és észak-atlanti partner tudja, hogy Orbán Viktornak, Traian Basescu barátjának despotikus a viselkedése, Orbán korlátozta a magyarországi média és az állami intézmények szabadságát, valamint Magyarország EU- és NATO-tagsága ellenére elfogadhatatlan politikai irányt követ". A PSD szóvivője felidézte, hogy Magyarország leállította a gázexportot Ukrajnába, és úgy vélte, senki számára nem titok, hogy Orbán Viktornak "különleges kapcsolata van Moszkvával és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel". Mint mondta, Bukarest - Budapesttel ellentétben - támogatja Moldovát és Ukrajnát, és segíti az energiára szoruló szomszédjait.

Victor Ponta román miniszterelnök pénteken arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli Nuland nyilatkozatát, annyit mondott: Barack Obama amerikai elnök is keményen bírálta már a nyilvánosság előtt a magyarországi helyzetet, amit román miniszterelnökként nem kíván kommentálni. A román média egy része úgy értelmezte Nuland szavait, hogy Magyarországot és Romániát bírálta.

Ugyanakkor Traian Basescu román államelnök pénteken úgy vélte, hogy Nuland megállapítása Romániára is vonatkozik. Hozzátette: a korrupció fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra. Az államfő aggasztónak tartja, hogy a román politikusok elutasítják ezt a világos és kemény bírálatot, amely most már nem részéről, hanem az Egyesült Államokból fogalmazódott meg.