A jelek szerint nem fogott nagyon mellé az a fuvarozó, aki az e-útdíj tavaly nyári indulását követően még megpróbált bliccelni vagy csak lazán kezelte az új szabályok pontos betartását és nem ijedt meg a kezdetben nem egészen száz mobil ellenőrző egységtől sem. Az első bírságolásokra ugyanis csak október-novemberben került sor - igaz, akkor már elég vastagon fogott a ceruza. A fuvarozókra az általuk befizetett közel 200 milliárd forint használatarányos útdíjon felül 13,6 milliárd forint büntetést szabott ki a rendőrség úgy, hogy már egy kisebb, akár nem szándékos tévesztéssel is összeszedhető egy 165 ezer forintos bírság.
Az ORFK tájékoztatása szerint a külföldi fuvarozókat először csak októberben, a hazaiakat pedig novemberben kezdték el büntetni, az első határozatokat - tudtuk meg korábban az érdekképviselettől - pedig ez év elején kézbesítették. (Annak kapcsán, hogy miért csak ősszel kezdődtek meg a bírságolások, a rendőrség tájékoztatását várjuk.) Az első bírságolási hónap ráadásul viszonylag enyhe volt, az összeg és a megbüntetettek száma ezt követően kezdett felfutni, majd a tél végétől, tavasz elejétől csökkenőbe váltott a trend. Nem kizárt, hogy az alábbi grafikonokon látható januári kiugrást legalább részben az okozta, hogy akkorra tudta a rendőrség ledolgozni a korábban összeszedett ügyhátralékát.
A fenti grafikonokból jól látszik, hogy a bírságok oroszlánrészét a hazai rendszámmal közlekedők kapták. Ez alapján úgy tűnik, a külföldiek hamarabb megtanulták az új szabályokat, hiszen alapvetően a nemzetközi útdíjfizetési rendszereket már ismerő kamionosokról van szó, de az is igaz lehet, hogy nekik egyszerűbb volt megtervezni a szokásos tranzitútvonalat, mint a belföldieknek az adott esetben bonyolultabb szállítási útvonalakat.
Többet engednek el a magyaroknak, mint amennyit kiszabtak a külföldiekre
Ez év szeptember elejéig összesen tízezer szabálysértést követtek el külföldi rendszámmal futó teherautók, ami közel 1,6 milliárd forint kiszabott bírságot jelent. Ehhez képest nem egészen nyolcszor ennyi, 77,7 ezer magyar rendszámú teherautó üzembentartóját bírságolták meg, közel 12 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a kiszabott bírságok 88 százalékát a hazai vállalkozások kapták.
Az egy ügyre jutó bírság összege a külföldiek esetében valamivel magasabb, megközelíti a 159 ezer forintot, szemben a magyarok 154,3 ezer forintos átlagával.
Ebből és a büntetési tételekből az a következtetés vonható le, hogy - a járműkategóriától függően 140-165 ezer forint közötti összeggel szankcionált - fizetés nélküli úthasználat lehet a jellemző vétség. Ez megvalósítható úgy, hogy még a díjfizetés előtt elkezdi használni az utat a tehergépkocsi, vagy más utat használ, de úgy is, hogy a fedélzeti eszköz hibája miatt nem fizet. Előbbire utalt korábban Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára is, aki szerint tipikus, a korábbi matricás rendszerből fennmaradt - ám az e-útdíj esetében már szankcionált - gyakorlat volt, amikor a határon beérkező tehergépkocsi vezetője az első magyarországi benzinkútnál váltotta meg az úthasználati jogosultságot, a határtól megtett távolságot is beleértve. Ennél jóval ritkább lehetett az a "baleset", hogy a valósnál alacsonyabb díjkategóriát vallott be a vétkes - ez 80-110 ezer forintos bírságot ér.
A kiszabott útdíjbírságokból egyébként összesen kétmilliárd forintot kaphat vissza 100-120 vállalkozás, vagyis a teljes bírságösszeghez képest 15 százalékról mond le az állam, korábbi információink szerint a kormány egyik stratégiai partnere, a Waberer's lobbizásának is köszönhetően.
Dől a pénz
Az e-útdíj költségvetési szempontból így is sikersztori, hiszen a bevezetés óta ez év szeptember végéig 198,5 milliárd forintot hozott a konyhára a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) adatai szerint. A cég tájékoztatásából az is kiderül, hogy míg a bírságok oroszlánrészét a hazai vállalkozások szedték össze, addig az útdíjbefizetésekből a hazai és külföldi felségjelzésű járművek közel fele-fele arányban veszik ki részüket.
Így hibáznak a fuvarozók
A NÚSZ tapasztalatai szerint sokan nem váltják meg előre az úthasználati jogosultságot, csak útközben, vagy az ellenőrzést követően.
Bőven lehet hibázni a fedélzeti egységgel is, hiszen bár az OBU-val a bevallás automatikus, fontos ellenőrizni az eszköz bekapcsolt, működőképes állapotát, valamint a HU-GO-ban vezetett számlán biztosítani az utazáshoz szükséges egyenleget. Fontos továbbá, hogy a HU-GO felhasználói fiókban vagy a fedélzeti eszközön mindig a helyes környezetvédelmi kategória és az aktuális tengelyszám legyen megadva (pl.: vontatmány fel- ill. lekapcsolásakor).
Az is gyakori, hogy a fuvarozó nem a viszonylati jegyen kijelölt úton, hanem egy egy ettől eltérő, párhuzamos útvonalon közlekedik, vagy teljesen eltér a kijelölt útvonaltól. Ez azért eredményezhet jókora bírságot, mert a viszonylati jegy kizárólag a megtervezett útvonalon jogosít fel úthasználatra, a kijelölt és előre kifizetett útvonaltól eltérni nem lehet. Az ellenőrzési rendszer - a jogszabályoknak megfelelően - akkor sem tud méltányosságot gyakorolni, ha a fuvarozó az autópálya helyett a vele párhuzamosan futó, fajlagosan olcsóbb főúton közlekedik.
Ha útfelújításból vagy balesetből adódó terelések esetén le kell térnie az előre megtervezett útvonalról, akkor a kijelölt terelő úton nem kell további útdíjat fizetnie. A díjmentesség azonban kizárólag a hatóság által terelő útként kijelölt szakaszokra érvényes. Amennyiben ettől eltér, és más díjköteles szakaszokat is igénybe vesz, vagy az első lehetséges alkalomnál nem tér vissza az eredeti útvonalra, akkor az már jogosulatlan úthasználatot eredményez és lebukás esetén bírságot von maga után.
Az irány sem mindegy: a viszonylati jegy kizárólag a megtervezett útvonalra, egy irányban, egyszeri úthasználatot tesz lehetővé. Az útvonaltervezéskor ezért ügyelni kell a kiindulási pont, köztes pontok és célállomás sorrendjének helyes meghatározására.
A NÚSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a viszonylati jeggyel történő bevallás során nem elég az útvonalat megtervezni és kinyomtatni, azt ki is kell fizetni. A viszonylati jeggyel történő útdíjfizetés esetén ugyanis a jegy csak a kifizetést követően jogosít fel úthasználatra.
A viszonylati jegyet csak a regisztrált felhasználók válthatják vissza, de az elővételben megváltott jogosultság csak a tervezett úthasználat érvényességi idejének megkezdése előtti nap éjfélig váltható vissza.
Fontos viszont, hogy még a fizetés előtt ellenőrizze a vevő a rendszám, és a rendszámhoz tartozó felségjelzés helyességét. Az e-útdíj rendszerben nincs ugyanis lehetőség a rendszám- és felségjel-tévesztés utólagos, a bírság kiszabását követő módosítására.