A kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. Majd 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint - mondta a pénzügyér.

A kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálértéken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie - emelte ki a miniszter. Ezért egy olyan javaslatot tettek, amely összeköti a következő évek béremeléseit a hatékonyság és a versenyképesség javításával - tette hozzá.

Az egyeztetések a következő napokban is folytatódnak, elvégzik a háttérszámításokat a szakszervezetek és a munkaadók egyéb javaslatairól is, melynek a végén egy olyan, hat évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni. Varga reményét fejezte ki, hogy sikerül a felekkel megállapodásra jutni.

Meglepődtek a szakszervezetek

A pénteki sajtótájékoztatón a szakszervezetek részéről elhangzott: a béremelésre a kormány részéről pozitív nyitottságot tapasztaltak, sőt a kabinet a szakszervezetek javaslatát is meghaladó javaslattal állt elő.

A szakszervezetek részéről "ebben a helyzetben, ezzel az ajánlattal nincs kifogás" - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.

Kicsit többet kellene vállalnia az államnak

A munkáltatói oldalról kissé szkeptikusan fogadták a javaslatot. Bár elismerik, hogy fontos a kiszámíthatóság, a munkaerőhiány enyhítése és az elvándorlás mérséklése, de Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon általánossá válik a munkaerőhiány és ez nem a minimálbéres és a garantált bérminimumos munkaköröket érinti elsősorban, hanem a jól képzett szakmunkásokat, mérnököket, informatikusokat. Ezeken a területeken is jelentős a béremelési kényszer és nagy a bérnyomás.

Rolek úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. A munkáltatói oldal ezért tovább tárgyalna a mértékekről, mert 2017-ben ez túl nagy terhet róna a munkáltatókra, főleg a kis- és közepes vállalatoknál lenne ez nehezen tartható. A jelenlegi kedvező költségvetési helyzetben a munkáltatók szerint a költségvetés nagyobb terhet is vállalhatna - jegyezte meg Rolek.

Mindemellett a versenyképesség növelését is szeretnék elérni, a munkaadók szerint hatékonyságnöveléssel, beruházásokkal és automatizálásokkal kell mérsékelni a munkaerőhiányt és növelni kellene a magyar termelékenységet is.