Az első negyedéves GDP-adat után nem teljesen meglepő a beruházások csökkenése, ám a tíz százalék közeli zuhanás a magyar gazdaság komoly strukturálási problémájára, az uniós pénzektől való függőségre világít rá. A KSH nem is köntörfalaz: a visszaesést elsősorban az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések tavalyi befejeződésével indokolta a KSH, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette nagyobb mértékben.
A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási aktivitás csökkent, a legnagyobb mértékben, 74 százalékkal a vízellátás, a szennyvízgyűjtés és a hulladékgazdálkodás ágban. A kevésbé érintett területeken a csökkenés kisebb volt, a gépberuházási tevékenység például 3 százalékkal. Nem csak a direkt uniós támogatásoknak kitett látványépítkezések, de a versenyszféra, a feldolgozóipari fejlesztések 3,6 százalékkal csökkentek.
A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,9, a költségvetésben 39 százalékkal maradt el a beruházási teljesítmény 2016 első negyedévében az egy évvel korábbitól.