Ezen belül az áruk és szolgáltatások soron a havi akítvum 865,3, illetve 658,4 euró volt.

A jegybank egyúttal azt is bejelentette, hogy visszatért a fizetési mérleg havi adatainak közlésére. Eszerint a havi adatközlés célja, hogy a tárgyidőszakot követő lehető legrövidebb időn belül adjon tájékoztatást a felhasználók számára a külfölddel kapcsolatos reálgazdasági és finanszírozási folyamatok alakulásáról.

A havonta megjelenő publikációs táblák első munkalapja tartalmazza az úgynevezett BPM6 módszertan szerint a fizetésimérleg-statisztika folyó és tőkemérleg főbb tételeit bevétel, kiadás, egyenleg, valamint a pénzügyi mérleg instrumentumait követelés, tartozás, nettó követelés változás bontásban. Itt ugyancsak megtalálhatók a felülről (folyó fizetési mérleg+tőkemérleg) és alulról (pénzügyi mérleg) számított finanszírozási képesség adatai.

Tájékoztató adatként bemutatják az EU-val kapcsolatos tranzakciókat (kapott támogatások eredményszemléletű elszámolása és befizetések) aszerint, hogy a fizetési mérleg mely instrumentumán jelennek meg. Az uniótól kapott transzferek megjelenhetnek az elsődleges és másodlagos jövedelmeken, illetve tőketranszferként. Az eredményszemléletű elszámolás következtében a központi kormányzatnak az EU folyósítása és a kedvezményezett szektorok felhasználása között kötelezettsége, míg megelőlegezett kifizetéskor követelése keletkezik az Európai Unióval szemben. Ezek a tételek jelennek meg a pénzügyi mérlegben.

A második munkalap szektorbontásban mutatja be a pénzügyi mérleg egyes tételeinek és az összevont nettó pozícióknak az alakulását.

Jó a havi adat, de

A jegybank arra is felhívta viszont a felhasználók figyelmét, hogy negyedéveshez képest a havi adatok több becslést tartalmaznak, illetve kisebb létszámú a havi adatszolgáltatói kör, ami alapján a statisztika összeáll. A havi statisztikában becsültek az áruforgalom egyes összetevői és a szolgáltatások egésze. Ugyanígy becslések a munkavállalói jövedelmek és bizonyos másodlagos jövedelmek adatai. E tételekre a negyedéves KSH adatgyűjtésekből állnak rendelkezésre tényadatok a negyedéves fizetési mérleg összeállításához.

A pénzügyi mérleg tételei közül a közvetlentőke-befektetéseknél jellemző leginkább, hogy a csak negyedévente adatot szolgáltató vállalatoktól származó információk miatt jelentős lehet az eltérés a negyedévet alkotó 3 havi adat és a később publikálandó negyedéves adat között. Általában ehhez az instrumentumhoz kötődnek (de a többi esetében is előfordulhatnak) olyan egyedi bonyolult ügyletek, amelyek feltárása, ellenőrzése és pontos statisztikai elszámolása több időt vesz igénybe, ami szintén hozzájárulhat a negyedévet alkotó 3 havi és a későbbi negyedéves adat eltéréséhez.

E tényezők miatt a speciális vállalatok nélküli havi fizetésimérleg-adatokat (gyorsbecslésként) az MNB csak a nyitott negyedévre vonatkozóan közli. Ezek a havi adatok csak a vonatkozó negyedéves adatok közléséig lesznek elérhetők a honlapon, belőlük idősort nem tesz közzé az MNB, az adat-felülvizsgálatok során azokat nem módosítja.
A havi adatok közzétételének bevezetése nem módosítja a negyedéves statisztikákhoz kapcsolódó megszokott adatközlési és -felülvizsgálati rendet. A negyedéves publikációkhoz továbbra is kapcsolódik sajtóközlemény, s a honlapon elérhető hosszú idősorok negyedéves (és éves) adatokat tartalmaznak - közölte a jegybank.