A kutatóintézet emlékeztet, hogy a kormány már meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseknél, a kabinet képviseltében Lázár János miniszter már júniusban "véletlenül" elárulta, hogy 5 százalék körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között zajló tárgyalások lényegében három kérdésről szólnak. Ebből az első kettő szorosan összefügg, ez pedig a minimálbér, és a garantált bérminimum. A minimálbér és a garantált bérminimum az intézet szerint 650-700 ezer munkavállalót érint.

A tárgyalások harmadik eleme a jogi kötelezettséget nem jelentő, de orientációs mértéket adó országos bérajánlás. Ez főképp azon az ágazatokban fontos, ahol nagy a szakszervezetek szervezettsége, vagy erős az állami tulajdonosi jelenlét. Egy 25 fős kisvállalkozás vezetője számára az országos bérajánlás semmit sem jelent. E cégek inkább abból indulnak ki, hogy mennyi az a minimum, amit adni kell a dolgozóiknak ahhoz, hogy megfelelő képzettségűeket találjon, vagy azokat megtartsa. Ez utóbbi szempont pedig egyre fontosabbá válik.

Milyenek az álláspontok?

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47 százalékkal nőtt, de ez csak 22 százalékos nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9 százalékkal emelkedett volna a minimálbér. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9 százalékot, Szlovákia 4,9 százalékot, Lengyelország 6,2 százalékot, Bulgária 8,2 százalékot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3 százalékával.

Az állami bérpolitika álságossága abban is tetten érhető, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9 százalékkal nőttek - állapították meg a kutatók.

A tárgyalások valódi tétje

A Policy Agenda szerint  gazdasági növekedés egyik gátjának kell tekinteni az alacsony béreket. Kérdéses, hogy lesz-e olyan erő, amely képes a jelentős béremelést kikényszeríteni. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek érdeke az, hogy minél erősebb ütemű bérfelzárkózás kezdődjön.

Meglepő módon a munkaadók sem feltétlenül ellenérdekeltek, csak nem egy általános emelésben. Azaz számukra az a legjobb megoldás, ha a béremelkedést nem jogszabályi kötelezettséggel kényszerítik ki, hanem piaci logikán (azaz ha a megfelelő munkaerőt csak magasabb bérrel tudja megszerezni, akkor kénytelen emelni).

Ugyanakkor a kormány politikai értelemben nem érdekelt egy mostani, kvázi kikényszerített béremelésben. Számára sokkal jobb lenne, és szavazatokban meglátszana, ha 2017-ben és 2018-ban lenne majd radikális minimálbér-emelés, és ezzel együtt további jelentős szja-csökkentést hajtana végre.

Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111-114 ezer forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás.

A leginkább esélyes, és ez a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne. Ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek, amely eddig is láthatólag csak a kormányzati akarat "színházi" megvalósulásához ad teret. Nem kell ettől félni, politikai okok miatt úgysem kockáztatja meg a kormány, hogy ne emelje a minimálbért, méghozzá ebben az esetben is pontosan 110 ezer forintra. Persze az alacsony bérek miatti problémánk ezzel sem lesz megoldva - vélekednek a Policy Agenda elemzői.