Az idei évben a pénzügyi eredmények csökkenésével számolnak a nagyvállalatok – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési indexéből, ami negyedévente vizsgálja a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évi várakozásait.

A 2022 utolsó negyedéves adatok alapján a cégek 0,5 százalékos bevételcsökkenéssel számolnak idén, ami kismértékű javulás az előző negyedévi mélyponthoz (-1,8 százalék) képest. A mérséklődő negatív változás hátterében az áll, hogy akik eddig bevétel-növekedést vagy csökkenést vártak, most inkább stagnálásra számítanak (73 százalék).

Ez a mutató nem volt még egymást követő két negyedévben negatív előjelű az index történetében, még a koronavírus-járvány első évében sem.

A negatív kilátások a vállalat éves árbevételének mértékével párhuzamosan nőnek: a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok várnak egyedül – minimális – növekedést (0,5 százalék). A 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű és a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek viszont várhatóan kevesebb bevételből gazdálkodhatnak idén (-0,8 és -2,6 százalék). Az árbevétel várt változását tekintve a szektorok között nincs markáns különbség.

Belföldről kevésbé várnak bevétel-kiesést

A negatív árbevétel-várakozások a belföldi és a külföldi piacokkal kapcsolatban egyaránt megfigyelhetők, azonban kissé felemás kép rajzolódik ki.

Míg az exportpiacon -0,8 százalékról -1 százalékra süllyedt, addig belföldi piacon -1,9 százalékról -0,6 százalékra mérséklődött a várt árbevétel-változás mértéke az elmúlt negyedévhez képest. Jelenleg tehát a belföldi értékesítés alakulását kissé kedvezőbben látják a cégek.

A magasabb energia- és alapanyagköltségeket tavaly még be tudták építeni a vállalatok az eladási árakba, idén azonban már kérdéses, hogy ez mennyire lesz megvalósítható.

A lakossági reálbérek csökkenése ugyanis a kiskereskedelmi eladások visszaesését vonja maga után, a következő negyedévekben ezért akár még tovább süllyedhet a bevétel-változás tervezett mértéke.

Megtriplázódott rezsiköltség: tízből nyolc vállalat küzd a fennmaradásért

Minimum a háromszorosára nőtt a legtöbb hazai cég energiaköltsége tavaly. A megemelkedett díjak arra késztették a társaságokat, hogy áthárítsák a költségeket a vevőkre, illetve energiahatékonysági beruházásokba kezdjenek. Bővebben>>>

Hova tűnt a profit?

A profitot tekintve még ennél is pesszimistábbak a becslések.

A profitvárakozások már 5. negyedéve csökkenő pályán vannak, a cégek jelenleg 4,9 százalékos eredménycsökkenést várnak idén, ami negatív rekord az index eddigi történetében.

Minél nagyobb a cég, annál nagyobb mértékű visszaesést vár:

  • A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várják a legkisebb (-2,9 százalék),
  • míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok a legnagyobb mértékű csökkenést (-8 százalék).
  • A 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek pedig 6,9 százalékos profitcsökkenést valószínűsítenek a következő 12 hónapban.
  • Szektorok közül a kereskedelmi és ipari vállalatok nagyobb mértékű (-6 és -5 százalék),
  • a szolgáltató cégek ennél valamelyest alacsonyabb (-3 százalék) visszaesést valószínűsítenek az idei nyereségre vonatkozóan.

Elfogynak a beruházások

Az alacsonyabb pénzügyi eredmények a tervezett beruházásokban is visszaköszönnek: 50 százalékról 37 százalékra zuhant a fejlesztéseket tervező cégek aránya, mivel alacsonyabb bevételből kevesebben tudnak beruházásokat finanszírozni.

A célokat tekintve erősen, 32 százalékról 22 százalékra visszaesett a technológiai fejlesztésben gondolkodó cégek aránya, de kapacitásbővítést is az eddigiekhez (15-20 százalék) képest kevesebben terveznek idén (13 százalék).

A beruházások fellendüléséhez az Eximbank által indított – és a kormányzati bejelentés szerint további 300 milliárd forinttal kibővített –, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nyújthat segítséget. A kedvezményes, fix kamatozású konstrukciók kifejezetten gépek, berendezések vásárlásához vagy zöld beruházásokhoz igényelhetők.

A program keretében biztosított kedvezményes forgóeszközhitellel a beruházások beindításához szükséges forgóeszközigény finanszírozása is megoldható. A kkv-knak pedig a Széchenyi Kártya Program MAX+ hitelprogram konstrukciói segíthetnek, amelynek keretében folyószámla- és likviditási hitelek mellett, kedvező fix kamatozású beruházási hitelek is igényelhetők.