Óriási felfutás előtt áll a magyarországi naperőmű parkok piaca, a következő években akár 50-100 projekt is gazdát cserélhet a sokszereplős piacon. Eladásban vagy vételben érdekelt piaci szereplők egyre nagyobb számban vannak jelen, mivel Magyarországon az elmúlt években 2 gigawattnyi 5 és 100 megawatt közötti kapacitású erőmű épült fel, és további 1 gigawattnyi van jól előkészített, akár már ebben az állapotában értékesíthető (ready to build) fázisban. Emellett várhatóan egyre nagyobb számban fognak megjelenni a piacon a tároló kapacitással is rendelkező, tehát sokkal rugalmasabb villamosenergia termelők is.

A 2023-ban a piac teljes mértékben nemzetközinek volt mondható, a 10 legnagyobb tranzakcióból 8-ban volt érdekelt valamilyen külföldi partner. 2023. december végén azonban megjelent a kormányrendelet, amely szerint a magyar államnak (azaz praktikusan az MVM-nek) 2024. januártól elővásárlási joga van a magyar napenergia kapacitásokra külföldi vevő esetén. Ennek pontos értelmezése és piaci folyamatokra gyakorolt hatásait jelenleg figyelik és mérlegelik a különböző piaci szereplők. 

A magyar piac, bár sok kisebb naperőmű parkból áll, mégis bizonyos értelemben koncentrált, számításaink szerint ugyanis a 10 legnagyobb piaci szereplő az összes hazai kapacitás körülbelül felét birtokolja. A jelenlegi összetétel piaci szempontból azt jelenti, hogy további érdemi koncentrációnak nincs igazán nagy terepe, mégis vannak olyan hajtóerők, amik vevői és eladói oldalon is a tranzakciók számának növekedését vetítik előre. 

A legfontosabb hajtóerő a makrogazdasági környezet változása, ezen belül a villamosenergia piac bizonytalanságának növekedése, az árak elmúlt években megtapasztalt volatilitása, a finanszírozási költségek normalizálódása, valamint a tavalyi igen rossz év után a megújuló energia nemzetközi piaca ismét magához térni látszik, az ezzel foglalkozó cégek és befektetési alapok értéke idén újra növekedésnek indult. 

A külső körülmények mellett az ágazat belső folyamatai is a tranzakciós számok és árak növekedését vetíti előre. Az eladói oldalon ott vannak mindazok, akik eleve eladási szándékkel indítottak el naperőművi projekteket, és ma termelő kapacitással vagy ready to build fázisba került projekttel rendelkeznek. Emellett várhatóan nem zárkóznak el az értékesítéstől azok sem, akik úgy érzik, hogy ideje realizálniuk befektetésük hozamát, és azok sem, akik valamilyen (főleg finanszírozási) okból nehézséget jelent a projektek befejezése. 

A vevői oldalon is többféle motiváció hajtja a keresletet. Sok vállalat keresi a kitűzött ESG célok megvalósításának módját, másoknak jól illeszkedne a portfóliójába némi naperőmű kapacitás, sokan vannak, akik áramvásárlási szerződés helyett szeretnének inkább saját kapacitásra szert tenni, és természetesen ott vannak a mindenütt jelen levő pénzügyi befektetők is. 

Ezeknek a vevői és eladói csoportoknak az egymásra találását azonban több tényező is nehezíti. A legnagyobb nehézség talán a villamosenergia jövőbeli árának, azaz a potenciális bevételnek a meghatározása, ami éppúgy bizonytalanságokkal terhes, mint a pénzügyi befektetések hozama, azaz a kamatszint, amivel a naperőművek megtérülését érdemes összevetni. Emellett nehézséget okoz, hogy a naperőmű kapacitás vásárlása összetett folyamat, alapos jogi, üzleti és technológiai átvilágítást igényel, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem elhanyagolható kockázatot jelent a szabályozói környezet esetleges változása sem.

Összességében az eladóknak és a vevőknek egyaránt ezen a sok szempontból bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel terhelt piacon kell megtalálniuk a számukra hosszú távon is legideálisabb megoldást.  

Losonczy Géza, a KPMG associate partnere