Izgalmas évük van a magyarországi bankoknak, az idén, számtalan kihívással néznek szembe. Az egyik a háború okozta bizonytalanság, de még ennél is komolyabb teher a magas infláció és az emiatt emelkedő kamatkörnyezet. A magyarországi bankszektorra extra terhet rónak a kormányzat intézkedései, az extraprofit-adó és a tranzakciós illeték emelése. A Magyar Bankholding azonban a többi bankot is érintő kihívások mellett egy hatalmas fúziót is próbál levezényelni, egyebek mellett erről is beszélt Ginzer Ildikó, a csoport sztenderd kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese a Napi.hu podcast adásában. 

A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése az idén március végén lezajlott, méghozzá problémamentesen és sikeresen. Az ügyfelek semmit sem érzékeltek a változásból, legfeljebb annyit, hogy a fiókokon kicserélődött néhány felirat. Minden szolgáltatás maradt a régi, teendőjük nem volt. A korábbi ügyfelek nem morzsolódtak le, sőt újakat sikerült szerezni. 

A Sberbankkal vártak a végelszámolásig

A fúzió jövőre folytatódik, 2023 májusától a Takarékbank is csatlakozik a Magyar Bankholdinghoz, emellett a nemrég csődbe ment Sberbank portfólióját is megvásárolta a csoport. Már tavaly is felvetődött, hogy a Magyar Bankholding lesz az akkor még jól működő Sberbank tulajdonosa, ezeket a híreket azonban akkor nem erősítették meg. A fejlemények tükrében viszont érdekes, hogy miért csak a végelszámolási eljárás során lépett a Bankholding, miért nem vásárolta meg a bankot már akkor azonnal, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkezdett vevőt keresni a hitelintézetre. Szlovéniában és Horvátországban például azonnal átvették más bankok az ottani Sberbankokat.

Ginzer Ildikó azt válaszolta erre, hogy a végelszámolási eljárás során nyílt lehetőség a portfólió megvásárlására, az egész bankot nem vették meg. 33 ezer lakossági és 3 ezer vállalati ügyfelet nyertek ezzel, ami jól illeszkedik a meglévő portfólióba. Közép- és hosszú távon pedig további akvizíciók is szóba jöhetnek Magyarországon és a határon túl is. 

A Financial Times írt nemrég a Bankholdingról, egyebek között annak kapcsán, hogy kockázatos lehet a hitelállománya, hiszen bizonyos kormányközeli cégekben van nagy kitettsége, valamint Marine Le Pen kampányát is finanszírozták. A bank vezérigazgató-helyettese cáfolta, hogy a kormány tagjai beleszólnának a bank működésébe, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatosan felügyel. 

Több tízmilliárd forint az új adó

A kormány által kivetett új adók a Magyar Bankholdingot is sújtják, még nem számoltak pontosan utána, de több tízmilliárd forintos teher lesz az extraprofitadó a hitelintézeteknek. Sem az új adót, sem az emelkedő tranzakciós illetéket nem tervezik azonban áthárítani az ügyfelekre, mivel a jogalkotó világosan kijelentette, hogy ezt nem néz jó szemmel, emellett a piaci verseny sem teszi lehetővé, hogy emeljék a díjakat, az ügyfelek ugyanis azonnal átpártolnak a versenytársakhoz. 

Komoly problémát jelenthet ugyanakkor az ügyfeleik egy részének a kamatstop és a moratórium megszűnése. A két kedvezményt egyelőre az év végéig vehetik igénybe a nehéz helyzetben lévő adósok. A Magyar Bankholdingnál 22,4 ezer ügyfél van most kamatstopban, és már jelenleg is átlagosan 3 százalékpontos kamatemeléssel kell szembenézniük, ha véget ér ez az időszak. Ez most 30 százalék körüli átlagos törlesztőrészlet-növekedést jelentene, de ennél is nagyobb lesz a változás vélhetően az év végére, hiszen a kamatok tovább emelkednek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen a héten 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte az alapkamatot. 

A moratóriumban már csak 4400 bankholdingos ügyfél maradt, nekik a hiteleik futamideje fog nőni egyre nagyobb mértékben, ha még tovább maradnak. Az MNB őket is figyelmeztette, hogy ha egy mód van rá, lépjenek ki a moratóriumból, mert később hatalmas terhet rak majd vállukra a törlesztés halogatása. Ginzer Ildikó azt javasolja, minden kamatstopos és moratóriumos érintett keresse fel a bankját, konzultáljon a lehetőségekről, mert általánosan jó megoldás a jelenlegi helyzetben nincs, de egyénre szabott konstrukciókkal tudnak segíteni a bankok a nehéz helyzetben lévő hiteleseken. 

Fogyasztóbarátnak kell lenni

Az MNB elvárása eközben az is, hogy a bankok legyenek minden korábbinál fogyasztóbarátabbak. Emeljék a betétek kamatait, a bankszámla-csomagok pedig tartalmazzanak korlátlan mennyiségű ingyenes átutalást. A bankok magas betéti kamatok helyett azonban egyelőre inkább befektetési termékeket javasolnak az ügyfeleiknek, a lakossági állampapírok például alkalmasak arra, hogy az inflációval is felvegyék a versenyt. 

A folyószámla-konstrukcióknál is törekszenek arra, hogy csomagolt termékeket alakítsanak ki, amelyekben az elektronikus ügyintézések, tranzakciók díjai kedvezőbbek. Annak az egész hazai bankszektor örül, hogy a tranzakciós illeték hatályát kiterjesztették a külföldi fintech cégekre is, az ugyanis, hogy ezek korábban nem fizettek hasonló közterhet, nagyban rontotta a magyarországi bankok versenyképességét. 

A Magyar Bankholdingnál folyamatosan dolgoznak új termékek, szolgáltatások bevezetésén, ezen belül is a digitális fejlesztések kiemelt jelentőségűek. Az újdonságokat pedig most már nem egyenként vezetik be a bankok, hanem csoportszinten egyszerre kerülnek be a termékpalettába.