A Magyar Nemzeti Bank is rendelkezik zöld programmal - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Napi.hu Zöldgazdaság 2020 konferenciáján. A jegybank fő céljai között van a bankszektor zöldítése, az ezt szolgáló program 2019 februárjában indult. Magyarország az élen szeretne járni a térségben a zöld gazdaság kérdéskörében.

Ezen a területen jól áll Magyarország, az ittenihez hasonló kezdeményezés egyik másik országban sincs. Az MNB programjának három nagy pillére van. Az első a pénzügyi szektor zöld irányba történő elmozdításának ösztönzésére épül, az idén szerevezett a jegybank egy zöld konferenciát is, és maga az intézmény is számos zöld kezdeményezést indított el házon belül. 2021-re teljesen karbonsemlegessé szeretnék tenni a jegybankot.

Kapcsolódó

Így néz ki a zöld hitel

Fontos újdonság a klímastesszteszt, amellyel a jegybank a hitelintézetek klímastratégiáját méri fel. A másik kezdeményezés, hogy tőkekedvezményt kapnak a bankok, ha tesznek a klímavédelemért. A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény hátterében az a hipotézis áll, hogy ha energia-megtakarítással kapcsolatos beruházást finanszíroz egy bank, akkor a hitel kockázata alacsonyabb, hiszen az adós rezsije csökken, és az ingatlan, a hitel fedezetének az értéke is nő - magyarázta Kandrács. Bár Magyarországon nincs még ezzel kapcsolatos felmérés, de belga példák azt mutatják, az energiahatékony hitelek bedőlésének esélye kisebb.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Kép: Napi.hu, Horváth Balázs

A lakosság energiatakarékos, legalább B energia-tanúsítvánnyal rendelkező lakások vásárlása vagy építése esetén kaphat zöld hitelt, az adós kamatkedvezményt, a bank pedig tőkekedvezményt kap cserébe. A jegybank azt reméli, ha elkezdődik ezek folyósítása, beigazolódik a hipotézis, hogy a zöld hitelek kockázata alacsonyabb.

A vállalatok számára még nincs zöld hitel, de szeretne ilyet is bevezetni a jegybank, egyelőre úgynevezett zöldkötvények kibocsátásával juthatnak hozzá forráshoz a cégek. Az Európai Parlament is elfogadott egy rendeletet, amely alapján ha zöld közszolgáltatásokat finanszíroznak a bankok, 25 százalékos tőkekövetelmény-kedvezményt kaphatnak.

A jegybank növekedési kötvényprogramjáról is beszélt Kandrács, ezen belül is cél, hogy a zöldkötvények is egyre inkább meghonosodjanak mind a kibocsátói, mint a befektetői oldalon. A címkézett fenntartható tőkebefektetések is egyre gyorsabban terjednek el a piacon, de van még tér a fejlődésre. Hazai zöld alapok is vannak már, fenntarthatósági megatrendekhez kapcsolódó és úgynevezett ESG-alapok (környezetvédelem, társadalom, vállalatirányítás terén fenntarthatóságra törekvő) jelentek meg a piacon. Az idén a vállalati és az államkötvény piacon is megtörtént az első zöldkötvények kibocsátása - mondta Kandrács.

Ezek az MNB tervei

A jegybank folyamatosan keresi az együttműködési lehetőséget és a fejlesztési lehetőségeket a fenntarthatóság területén. A fókuszban vannak a megújuló energetikai beruházások, például a napelemparkok telepítése. Kandrács kitért a nemzeti energiastratégiára is, amely azt tervezi, hogy az ország 2030-ra a jelenleginek az ötszörösére, 2040-re a nyolcszorosára növeli a megújuló energia mennyiségét. Ennek, hogy megvalósuljon, hatalmas beruházási és finanszírozási igénye lesz.

A támogatási rendszerek is változtak, a korábbi kötelező átvételi (KÁT) rendszert felváltja a megújuló támogatási rendszer (METÁR). A jegybank azt is vizsgálja, finanszírozási oldalról hogyan lehetne sikeresebbé tenni a fejlesztéseket. Szabályozói eszközökkel is próbálja a jegybank ösztönözni a hitelezőket, például tőkekedvezménnyel.

Az energiahatékonysági célok ösztönzése is fontos az MNB számára. Az iparban vannak már eredmények, de a háztartások és a közlekedés energiafelhasználása nem csökkent elég nagy mértékben az elmúlt évtizedekben.

Az energiahatékonysági beruházások nagy hozzáadott értéke, hogy a fogyasztó számára is kiszámolható költségmegtakarítással jár. Emellett az építőipari beruházásokra is kedvező hatással van. A pandémia viszont nehezíti ezeket a fejlesztéseket is, több kockázat jelent meg beruházásoknál, nőhetnek a finanszírozási költségek, romolhat a kivitelező cégek likviditása, a munkaerő rendelkezésre állása.