Feloldotta az Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című felhívás felfüggesztését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2012. október 12-ével.

A bírálat során keletkező visszahulló források rendelkezésre állása miatt az "Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" című (KEOP-2011-4.9.0 kódszámú), 2011. május 4-én határozatlan időre felfüggesztett pályázati konstrukciót a rendelkezésre álló keret kimerüléséig újranyitjuk - közölte az ügynökség.

Kapcsolódó

A 2011 tavaszán kiírt, Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című konstrukció (KEOP-2011-4.9.0) vissza nem térítendő támogatásaira az eredeti kiírás szerint összességében 8 milliárd forint áll rendelkezésre a 2011-2013 közötti időszakban. A pályázati felhívás keretében csak az energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. Mind a megújuló energia felhasználására, mind az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész arányának a projekt elszámolható költségén belül el kell érnie legalább a 25 százalékot. A támogathatóság feltétele, hogy a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség-megtakarítás legalább 50 százalékot képviseljen.

Jó tudni

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai korszerűsítést és megújuló energiaforrás hasznosítást támogató pályázataiban a projektek értékelésének egyik sarkalatos pontja a beruházás pénzügyi megtérülési rátája (belső megtérülési ráta - BMR). A mutató értékének 0 és 15 százalék közé kell esnie ahhoz, hogy a pályázó eséllyel induljon a támogatás elnyeréséért, más érték esetén nem érdemes beadni a jelentkezést.

A fentiek miatt érdemes a projektek előkészítését a beruházás évenkénti pénzáramainak (kezdeti beruházási költség, évenként felmerülő pótló beruházás, üzemeltetési költségek, a projekt megvalósulásával várható árbevétel, maradványérték) meghatározásával kezdeni. Ha ezek alapján a BMR nem éri el a kívánt értéket és a pénzáramok módosításával (például a műszaki tartalom szűkítése útján a beruházási költségek csökkentésével) sem teljesíthető ez, nincs értelme tovább a pályázati dokumentáció elkészítésével foglalkozni.

A BMR számítási módszertanát a pályázati kiírás meghatározza, ehhez segítséget nyújt egy kalkulátor is, mely a pályázati dokumentáció részeként érhető el.

A pénzügyi megtérülés értékelésekor a beruházás megvalósulását követő 15 üzemév pénzáramait kell figyelembe venni, majd ezeknek a jelenértékét képezzük a meghatározott, 15 százalékos diszkontráta felhasználásával. Ha nettó jelenértékként így nullát kapunk, akkor a projekt belső megtérülési rátája éppen 15 százalék. Abban az esetben, ha pozitív a beruházás nettó jelenértéke, a BMR meghaladja a 15 százalékot, tehát nem jogosult támogatásra, ellenkező esetben a pénzügyi megtérülési ráta 15 százalék alatti, tehát megfelel a pályázati feltételnek.

A BMR meghatározása részét képezi a KEOP energetikai pályázatok által megkövetelt megvalósíthatósági tanulmánynak. A pénzügyi megtérülés bemutatása mellett azonban még számos más, az értékelési pontszámokban is szerepet játszó eleme van a benyújtandó pályázati dokumentációnak, amely miatt javasolt a témában jártas pályázati tanácsadó segítségének igénybevétele a projekt előkészítése során.