A NAT projekt keretében - amire európai uniós támogatást számol el a magyar állam - az egri egyetem 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet be, a szakértők bruttó bérköltségére pedig 934 millió forintot költenek. A projekt 2017. július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak - írta cikkében a Magyar Narancs.

Az Eszterházy egyetem honlapján található összefoglaló szerint 2,4 milliárd forintot kaptak az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. Kétmilliárd forintot különítettek el a köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása című projektrészre, további 400 millió forintért pedig a pedagógusok digitális felkészültségét mérik fel és fejlesztik.

Kapcsolódó

A lap adatigénylésében kifejezetten a NAT-hoz kapcsolódó projektrészre kérdezett rá, de az egyetem egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították - írta a Magyar Narancs.

A teljes szakértői névsort az egyetem nem adta ki, csak a munkaköröket és a foglalkoztatotti létszámokat. Ezeket összeadva 303 fő jön ki, de a lap szerint ennél kevesebb emberről lehet szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.

A NAT első változatát Csépe Valéria akadémikus szakmai vezetésével dolgozták ki, a dokumentum szerint a "szakmai vezető" bérköltsége 27,4 millió forint volt, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg. Nem Csépe azonban a projekt legjobban fizetett alkalmazottja, az egyetem például 2017 júliusától négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót, akinek havi bruttó 1,2 millió forintot fizettek.

A Csépe-féle 2018-as NAT-tervezetet a kormány nem tartotta elég "nemzetinek", így átdolgoztatták. A 2020. január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg radikálisan eltért a 2018-as javaslattól. A NAT és a kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal (OH) mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg - olvasható a cikkben. Az OH a 24.hu korábbi információi szerint 45 embert kért fel, köztük volt Takaró Mihály, Takaró felesége és például Rónaszékiné Keresztes Monika zenei nevelésért felelős miniszteri biztos, korábbi fideszes országgyűlési képviselő is. Ők szakmai fejlesztőként havi bruttó 480 ezer forintot kaptak, a szakértők teljes bérköltsége 55,5 millió forint volt.