A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóreggelit tartott kedd délelőtt, ahol Vágújhelyi Ferenc, a NAV elnöke ismertette az adóhivatal 2025-re meghatározott ellenőrzési irányait.

A NAV elnöke előadásában jelentős változásokat jelentett be az adóhatóság ellenőrzési stratégiájával kapcsolatban.

A NAV célja kettős: biztosítani kell a költségvetés bevételeit és érvényt szerezni az adójogszabályoknak, ugyanakkor egy olyan gazdasági környezetet kialakítani, amelyben a vállalkozások értéket teremthetnek, munkavállalókat alkalmazhatnak, és élénkíthetik a gazdasági körforgást.

Az elnök kiemelte, hogy idén paradigmaváltás következik az adózók és a NAV kapcsolatában: a hagyományos ellenőrzési formák mellett hangsúlyosan előtérbe kerül az adategyeztetési eljárás, amely konzultatív, partnerségi kapcsolatot jelent az adózókkal.

Ez az új megközelítés azt jelenti, hogy a NAV saját kockázatelemzési eredményeit, integritási problémákat, illetve az adózó működésében látott esetleges hibákat megosztja az érintettekkel, akiknek így lehetőségük van még az ellenőrzés előtt önrevízióra vagy a hibák javítására, bírság nélkül.

Vágújhelyi Ferenc szerint ez a módszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, hiszen más országok adóhatóságai jellemzően nem osztják meg előzetesen saját belső információikat az adózókkal.

A tapasztalatok alapján eddig az adózók több mint 90 százaléka automatikusan javítást végzett, amikor ilyen típusú megkeresést kapott a NAV-tól.

Az ellenőrzések három fő típusát emelte ki: a klasszikus utólagos revíziót, a jogkövetési vizsgálatot és az új, adategyeztetésen alapuló konzultatív eljárást. Az utóbbi jelentős paradigmaváltás, amely az ellenőrzést gyakorlatilag egyfajta ingyenes tanácsadói szolgáltatássá alakítja, amellyel a NAV segíti az adózók jogkövető magatartását.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A NAV elnöke emellett részletesen beszélt az adóhatóság által használt kockázatelemzési eszközökről. Elmondta, hogy ezek az elemzések részben kemény logikai összefüggésekre, részben pedig mesterséges intelligencia alapú mélytanulási algoritmusokra épülnek. Azonban csak olyan esetekben kerül sor szigorúbb ellenőrzésre vagy utólagos revízióra, amikor szándékos adócsalás gyanúja merül fel.

Az elnök arra is kitért, hogy a NAV informatikai rendszereinek fejlesztésére szükség van a jövőben, hogy valósidejű interaktív kapcsolatot tudjanak kialakítani az adózókkal.

Vágújhelyi Ferenc szerint kiemelten fontos az integritási problémák korai felismerése, például amikor valaki belföldi számlákat állít ki, mégis nullás áfa-bevallást ad le, ami nyilvánvaló hibára utal. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újítás lehetőséget biztosít az adózóknak arra is, hogy innovatív, jogilag megfelelő gazdálkodási módszereket alakítsanak ki.

A NAV a jövőben az adatvezérelt megoldásokra helyezi a hangsúlyt, de továbbra is nélkülözhetetlennek tartja az emberi szakértelmet, különösen olyan területeken, mint például a nemzetközi kapcsolt vállalkozások ellenőrzése, ahol magas fokú szaktudásra, idegennyelv-ismeretre és nemzetközi együttműködésre van szükség.

Vágújhelyi Ferenc külön hangsúlyozta, hogy az áfa-visszaigénylés helyett a levonható áfa összege jelent nagyobb kockázatot, ezért ennek vizsgálata prioritást élvez.

Az előadásból kiderült, hogy a NAV az Európai Unió szintjén is aktív szerepet vállal az egységes adatkezelési szabályok kialakításában, különösen a digitális korszak kihívásaira válaszul.

A vámellenőrzések tekintetében is folyamatosan követik a gyors gazdasági trendváltozásokat, és az adócsalások visszaszorításában is élen járnak az uniós országok között. Az elnök ezen a téren kiemelte Magyarország aktív szerepét az Európai Unióban, ahol az ország infrastruktúrája és vámszolgálatának gyorsasága miatt jelentős tranzitforgalmat kezel. Emellett a NAV jelentős szerepet vállal a szellemi tulajdonjogok védelmében, valamint az illegális áruk, például dohánytermékek és gyógyszerek elleni fellépésben is.

A vámellenőrzések 2025-ben is a vámérték valódiságának megállapítására, az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülés felszámolására irányulnak. Továbbra is előtérben van az EU-ból és a harmadik országból behozott, és itt forgalomba helyezett új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése.

Folytatódik a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése, szankciós rendelkezések betartatása.

Az eddig is kiemelt figyelemmel kísért kockázatos ágazatok, mint például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem mellett a NAV ellenőrzéseinek fókuszában lesznek a rendszeresen importálók, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítők, illetve a platformok üzemeltetői. Továbbá a rendezvényszervezők, a turizmussal, vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozók, a szépségiparban működők, valamint a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatók.

A NAV emellett továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új csalási mechanizmusok kiszűrésére.

Vágújhelyi Ferenc hangsúlyozta, hogy a NAV célja továbbra is egy kiegyensúlyozott, partneri viszony kialakítása az adózókkal, miközben határozott fellépést ígért azokkal szemben, akik szándékosan és szervezetten követnek el adócsalást. Úgy látja, hogy a bevezetett változtatások nemcsak a hatóság munkáját könnyítik meg, hanem jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez is.

Kapcsolódó