Navracsics Tibor elmondta, az uniós pénzeknek két része van (először is a hagyományos kohéziós pénzek) a tárgyalások jelenlegi állása pedig azt mutatja, hogy az összes operatív program le van zárva, már csak a politikai jóváhagyás kell. A tárcavezető reméli, még decemberben lesz erről megállapodás az Európai Bizottsággal.

A források másik része az EU helyreállítási alapjához kötődik, ennek célja, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból kilábalást ösztönözze. Ebben van nem visszatérítendő támogatás és kedvező kamatozású hitel, utóbbi esetleges felvételéről a kormány később dönt.

Kitért arra is, hogy a kohéziós pénzek felhasználásáról a tagállamok saját prioritásaik szerint dönthetnek, és a magyar kormány szinte teljes egészében megtartotta a korábbi operatív programstruktúrát.

A nemzeti helyreállítási terv kötöttebb, az innen rendelkezésre álló források csaknem felét a zöld átmenetre kell költeni, azaz olyan projektekre, amelyek az energiaellátás diverzifikációját, az infrastruktúra korszerűsítést, valamint a megújuló energia felhasználásának elterjedését teszik lehetővé. Emellett a digitális átmenetet segítő projektekre kell jelentős összeget fordítani – mutatott rá a területfejlesztési miniszter.

Az alapvető fejlesztéspolitikai cél pedig, hogy az uniós források felhasználása révén Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon.

Navracsics Tibor arról nem tett említést, hogy mi történik abban az esetben ha az optimizmus ellenére, ebben a hónapban mégsem sikerül tető alá hozni a helyreállítási alapról szóló megállapodást. Ebben az esetben ugyanis 1600 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás a tét. Nem esett szó a jogállamisági eljárásban jegelt 3000 milliárd forintról sem, amely a felzárkóztatási pénzek egyharmada. Hogy utóbbi esetben mekkora összegről van szó, csak az érzékeltetés miatt: épp ennyit buktak idén a magyarok az infláción. Ennek a támogatásnak a sorsa hasonlóan bizonytalan.

Ahogy már írtunk róla, az Európai Bizottság a múlt héten hivatalosan is javaslatot tett arra, hogy függesszék fel a hétéves uniós költségvetés Magyarországnak járó részének egyharmadát, mintegy 3000 milliárd forintot. Ez három operatív program 65 százalékát, valamint a felzárkóztatási pénzek összesen egyharmadát érinti. A helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent, de ha idén nem születik megegyezés a brüsszeli testülettel, a keret 70 százalékát végleg elbukja Magyarország.

A források befagyasztására azért kerülhet sor, mert a kormánynak nem sikerült maradéktalanul megfelelnie az elvárásoknak, és eloszlatni a Bizottság jogállamisági aggályait. A testület több ponton nem elégedett a magyar korrupcióellenes intézkedésekkel, jelenleg mindkét forrás tényleges hozzáférését 27, úgynevezett „szupermérföldkőhöz” kötné az EU.