Navracsics Tibor június óta tárgyalásokat folytat az Európai Bizottság EB) tagjaival, annak érdekében, hogy felkérésének eleget téve hazahozza az uniós forrásokat, amikből a legutóbbi állás szerint nagyjából 3000 milliárd forintot veszíthet a magyar kormány.

Ezeknek az egyeztetéseknek Magyarország korrupciós helyzete a fő témája, ami az EB szerint az Európai Unió egésze számára sebezhetőségi pontot képez. Navracsics üdvözölte az eseményt szervező Nézőpont Intézet "hófehér gazdaság felé" című elemzését, amely további segítséget nyújthat az EB meggyőzésére, de azt is elmondta, hogy az országban az uniós standardok szerint sem kritikus a korrupció aránya.

Navracsics azt hangsúlyozta, hogy eddig az uniós források 79 százalékát bebiztosították, és ha minden a tervek szerint halad, akkor ezt a számot még az év vége előtt 80 százalék fölé tudják tornázni. Így a tervezet szerint 2023 és 2025 között lehet majd számítani a fennmaradó 6,3 milliárd euróra, ami a jelenlegi rekordárfolyam mellett 2700 milliárd forintnak megfelelő összeg volna.

A kormány ad tíz tagot a Korrupcióellenes Munkacsoportba

Ahhoz, hogy ezt megszerezzék, Navracsics szerint a legfontosabb intézkedésük az Integritás Hatóság létrehozása lesz, amelynek vezetőjét a pályázatok kiértékelése után az Állami Számvevőszék elnöke ajánlja majd, és a kiválasztott személy makulátlanságáért elvileg a döntéshozó testület minden tagja felelősséget vállal majd.

Az Integritás Hatóság legkésőbb november 19-én kezdi el munkáját, ami az éves jelentések mellett, hivatalból és panaszbejelentésre is kezdeményezhet vizsgálatokat. A hatóság elnöke alá tartozik majd a Korrupcióellenes Munkacsoport is, melynek 10 kormányzati és 10 pályázat alapján választott tagja lesz.

Aránytalan elvárások?

Mindezzel az ország teljes korrupcióellenes keretrendszerét erősítik, ami Navracsics szerint több szempontból szigorúbb lesz, mint az EU által más tagoktól elvárt normák. A magyar képviselői vagyonnyilatkozatoknak például részletesebbnek kell lennie mint az EP képviselőké, de az uniós források felhasználásához is egyedi átláthatósági rendszert kell bevezetni.

A magyarországi közbeszerzéseknek ezután elvileg példátlan összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell majd felelniük. Így a kiíró és a pályázó közti baráti kapcsolatokat, de egyes esetekben a felek politikai meggyőződését is figyelembe vehetik majd. Korrupciós bűncselekményeknél pedig az ellenőrző szerv ellen is indulhat majd eljárás, ha az felelőtlenül járt el.

Közbeszerzési tünetkezelés

Mindennek a működése persze a gyakorlatban alakul ki, de Navracsics szokásához híven bizakodó és újfent az EB által összeállított Egységes Piaci Eredménytábla közbeszerzési adataira hivatkozott, mely szerint Magyarországon csak az elbírálás sebességével, és az egyszereplős pályázatokkal van kiemelkedő gond, és ezzel igazából az EU középmezőnyébe tartozik az ország.

A térkép sárga jelzéssel látta el a V4 országait, ami megegyezik többek közt Németország, Belgium és Írország besorolásával is, és a skandináv országokon túl mindössze csak a franciák és a lettek lettek zöld jelzéssel ellátva. Ezzel szemben az EB-től piros jelzést kaptak a spanyolok, az olaszok, de még a legtöbb területen pozitív példaként emlegetett osztrákok közbeszerzése is.

Navracsics szerint ebből az egy összehasonlításból is jól látszik, hogy bár van hova fejlődni, Magyarországon nem rosszabb a korrupció mint az unió többi tagállamában. Ennek ellenére a kormány azért vállalta a EB által kijelölt követelmények teljesítését, mert a kormány szeretne "jó példával" előre menni az unió korrupcióellenes törekvéseiben.