Egy brit kutatás szerint a négynapos munkahét csökkenti a kiégés lehetőségét, a stresszt és az alvási nehézségek kialakulása is megelőzhető általa – számolt be róla a Bloomberg.

Az eddigi legnagyobb létszámú kísérlet azt mutatta, hogy a legtöbb résztvevő angol vállalat nem tér vissza az ötnapos normához, és egyharmaduk kész arra, hogy ezt a változást véglegessé is tegye.

Kiderült, mennyi esély van a négynapos munkahét magyarországi bevezetésére

Már nemcsak a multik, hanem számos kis- és középvállalkozás is kacérkodik a négynapos munkahét bevezetésével Magyarországon, sorra érkeznek a hírek a sikeres tesztidőszakokról. →Bővebben

Itthon a Telekom volt az első

A nagyvállalati szektorban Magyarországon elsőként a Magyar Telekom jelentette be még tavaly júniusban, hogy teszteli a négynapos munkahetet. Kísérleti jelleggel négy hónapon át 4 csapat dolgozott négynapos munkarendben, változatlan alapbér mellett. Az ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással,  technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területeken tesztelték először a programot.

„Nemzetközi tapasztalatokra építve abból indultunk ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön.”

– mondta az első tesztidőszak végén Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

A Telekom februártól bővített csoportokban tesztel

A Magyar Telekom 100 százalékos (40 órás) bér mellett 90 százaléknyi munkaidőt vár el (tehát 36 órát). A korábbi tesztidőszakhoz képest idén februártól már dupla annyi résztvevővel zajlik a munka. Legalább fél évig tart ez az időszak.

Hét mérőszámot folyamatosan monitoroznak, többek között a következőket:

  • a teljesítmény javulása,
  • munkavállalói elégedettség,
  • munka-magánélet egyensúly,
  • pilot-folytatási hajlandóság.

Az önkormányzatok nem vezethetik be

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata már tavaly nyáron be akarta vezetni a négynapos munkahetet, azonban a Napi.hu kérdésére az önkormányzat kommunikációs vezetője elmondta, hogy „nem vezették be az új munkarendet”, azt ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény nem engedi.

Az energiaárak növekedése miatt Tatabánya önkormányzata négynapos munkahetet vezetett be a városházán tavaly októbertől, ugyanis így próbálják csökkenteni a rezsiköltségeket. A város csak időszakosan állt át az új munkarendre.

A fiatalok akár heti négyszer 10 órát is vállalnának

Egy korábbi Telekomos felmérés eredményei alapján a válaszadók többsége (84 százalék) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a „4 nap, 8 óra, változatlan bér” és a „4 nap, 9 óra, változatlan bér” modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása.

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a munkavállalók preferenciáit eltérő élethelyzetek alakítják:

  • A fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni: a 30 év alattiak 41 százaléka valamilyen mértékben elfogadhatónak tartja ezt az opciót a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett.
  • A nyugdíjhoz közel állók többsége viszont inkább elutasító, 50 év felett mindössze 13 százalék tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen munkarendben dolgozzon.

A felmérés rávilágított arra, hogy a munkaidő csökkentését tekintve a munkavállalók többsége bizakodó, az így felszabaduló időt fizikai és mentálisegészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.

 

Tatabánya polgármestere a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy a 4 napos munkahét április közepéig marad. Utána visszaállnak a normál munkarendre, mert a pénteki munkanap az ügyfélfogadás és a folyamatos munkavégzés szempontjából is fontos.