Tavaly már februárban módosította a kormány a soros költségvetési törvényt - idén az első hivatalos korrekcióra márciusig kellett várni. A parlament azért nyitotta meg az idei év büdzséjét rendező törvényt, hogy úgymond technikai átrendezést hajtson végre a bérkompenzáció érdekében. A kabinet arra tett javaslatot, hogy a közszférában dolgozók az adójóváírás megszüntetése miatt bekövetkezett bércsökkenés kompenzálására félretett 21 milliárd forintot átcsoportosítsák a munkaerő-piaci alapba, így a pénz már nem csak közszférában pórul járók segítésére fordítható, hanem a versenyszféra munkaadói is pályázhatnak rá. Ezáltal teljesíteni tudják a kormány által elvárt öt százalékos béremelést, hogy az adóváltozásokat minél több munkavállalónál kompenzálni lehessen.

Kósa javaslatot nyújtott be

A javaslat eredetileg csak a bérkompenzációval foglalkozott volna - de időközben a kabinet további finomításokat terjesztett be.

Így például a kormány javaslatára rendeznék Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) új elnökének bérét is. Az Országgyűlés büdzséjében az új elnök juttatásaira és "kapcsolódó kiadásaira" évi 43,1 millió forintot javasol elkülöníteni. A parlament korábban már döntött arról, hogy a KT elnöke a jövőben mégsem társadalmi munkásként lássa el feladatát, hanem mindenkori átlagbér kilencszeresét - jelenleg közel havi kétmillió forintot - kapja meg.

A Kósa Lajos fideszes képviselő által jegyzett módosító javaslat szerint a KT elnöki posztjának fizetőssé tétele a Költségvetési Tanács függetlenségének megerősítését szolgálná. A fizetéssel párhuzamosan viszont elvárják az elnöktől, hogy az oktatói tevékenységen túl más kereső tevékenysége ne legyen. A fizetésen túl a KT elnöke minisztereket megillető juttatásokra - így például személyes gépkocsi használatara - jogosult .

Rogán Antal gyanezt javasolta tavaly decemberben, amikor még Járai Zsigmond vezette a KT-t, ám indítványát a Ház akkor - támogatva a nemzetgazdasági miniszter annak ellentmondó módosító javaslatát - elvetette; így a stabilitási törvény jelenleg azt mondja ki, hogy a KT tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak.

Az OECD a teljes stábot akar a tanácsnak

Kovács Árpád a háromtagú KT élén Járai Zsigmondot váltotta, aki idén januárban mondott le. A testület tagja még hivatalból a PSZÁF és az MNB mindenkori elnöke. Ők hárman hivatottak auditálni a kormány költségvetési javaslatait - például azt, hogy megfelel-e az a adósságcsökkentés követelményének. Az OECD épp kedden javasolta a magyar kormánynak, hogy állítsa vissza a testület korábbi függetlenségét és biztosítson több forrást és szakembergárdát a testületnek, amit épp az Orbán-kormány szüntetett meg.

Mint ismert, a KT három teljesen független tagját a megalakulása első évében egy mintegy 30-40 fős elemző csapat segítette - így a testület szakmai értelemben is független volt a kormányzati szervektől. Az Orbán-kormány ugyanakkor drágállotta a tanács és a stáb éves 800 millió forintos költségvetését, így a nagy önállósággal rendelkező testületet szélnek eresztette, a 800 millió forint java részét pedig a parlament díszkivilágításnak megépítésre költötte.

Az OECD országjelentése szerint a költségvetési tanács eredményességét az elemzői stáb kialakításával lehetne javítani. Erre Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy a tanács két tagja, az MNB és az ÁSZ elnöke mögött álló apparátus képes a szükséges elemzéseket elvégezni. Nem csupán az OECD, de az EU és az IMF is bírálta a KT csapatának szélnek eresztését, hisz 2010-ben Kopits György vezette testület lemondott, amikor a stáb megszűnt. A KT függetlensége azóta is ott van a bírált pontok között, hisz például a Valutaalap egy hónapja a kormány figyelmébe ajánlotta a testület jogainak a helyreállítását, így az újra előkerülhet egy IMF-hiteltárgyaláson.