Nem lehet az európai uniós források terhére támogatni azokat a projekteket, amelyek 110 százalékkal meghaladják az eredetileg tervezett értéket. Ezeket mostantól csak a központi költségvetés terhére lehet bővíteni. Azonban a 10 százalék alatti költségnövekmény továbbra sem jelenti azt, hogy EU-s forrásból pótolják ki a hiányzó összegeket: az EU-s források felhasználásáért felelős miniszter (most épp Lázár János) igazságügyi szakértőt jelöl ki, aki megítéli, hogy a drágulás megfelel-e a piaci áraknak - derül ki a szerdán a Magyar Közlönyben megjelent Magyar Közlönyből.
Az eddigi szabályozás abban is változik, hogy a támogatási összegnél 30 százalékkal drágábban megvalósult projekteket a jövőben sem uniós, sem költségvetési forrásból nem lehet kipótolni. Korábban ilyenkor csak az uniós támogatást tiltotta a szabályozás, azt nem, hogy az állam a saját pénztárcájából rendezze a többletet.
A jövőben is igazságügyi szakértőt kell bevonni, ha szolgáltatások és árubeszerzések esetén több mint 10, koncessziós szolgáltatások és építési beruházások esetén több mint 15 százalékkal nőnek meg a költségek. Továbbá akkor is, ha az eredeti projekt összeg meghaladta az 1 milliárd forintot.
A módosítás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Európai Szociális Alapból, Kohéziós Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből, a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alapból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből kiutalt uniós forrású támogatásokat érinti.