A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szerint az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat - olvasható a jegybank honlapján a kamatdöntés után közzétett állásfoglalásban.

A monetáris tanács ezt a júniusi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően állapította meg. A tanács 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A testület szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét, és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra - olvasható az indoklásban.

A monetáris tanács az ugyancsak kedden közzétett júniusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politikára a jövőben érdemi hatást gyakorolhatnak. A fejlett piaci hozamemelkedés a fejlődő piacokon a kockázati prémium növekedését okozhatja, így az inflációs cél az alappályában feltételezettnél szigorúbb monetáris politika mellett érhető el. A geopolitikai feszültségek erősödése egyebek között a külső kereslet elhúzódó visszaesését és a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését eredményezheti, ami miatt az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szintén csak az alappályánál szigorúbb monetáris politika biztosíthatja. A tartósan alacsony költségkörnyezetet és erősödő másodkörös hatásokat feltételező kockázati pálya ezzel szemben mérsékeltebb inflációhoz és erősebb gazdasági növekedéshez vezethet, ami összességében az alappályánál is lazább monetáris kondíciókat indokolhat.

A júniusi inflációs jelentésben az MNB legutóbbi, márciusi inflációs jelentéséhez képest 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra növelte a GDP-bővülésre vonatkozó várakozását, és stagnálásról 0,3 százalékra emelte az idei infláció várható mértékét. Az MNB 2016-ra a korábban vártnál 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval, és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, utóbbin nem változtatott a jegybank márciusi inflációs jelentéshez képest. (A részletes adatokat a jegybank csütörtökön közli.)

A monetáris tanács állásfoglalásában kifejti, hogy az infláció az idén és jövőre is elmaradhat az inflációs céltól, és csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe. Kifejtik, hogy az utóbbi hónapokban beérkezett adatok némiképp meghaladták a márciusi Inflációs jelentés előrejelzését, amelyet főként a vártnál magasabb üzemanyagárak magyaráznak.

Az infláció az elmúlt hónapokban elhagyta historikus mélypontját, és előretekintve ismét pozitív tartományban alakulhat. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet. Ugyanakkor a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.

Az elmúlt időszakban folytatódott a hazai gazdaság növekedése. A növekedés fő mozgatórugója az elkövetkező években is a belső kereslet maradhat, ugyanakkor a gazdaság bővülését a felvevőpiacaink erősödő növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja - fejti ki a tanács. Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci folyamatok növelik a lakosság reáljövedelmét, ami elősegítheti a lakossági fogyasztás élénkülését. A devizahitelek forintosítása mérsékli a háztartási szektor sérülékenységét, amely támogathatja a fogyasztókat jellemző óvatosság fokozatos oldódását.

Az általánosan javuló konjunktúra mellett a növekedési hitelprogram is támogatja a magánszféra beruházási aktivitását. A negatív kibocsátási rés az előrejelzési horizont végén záródhat, így összességében a reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad a következő negyedévekben.

A monetáris tanács szerint tovább csökken a gazdaság külső sérülékenysége. Emlékeztetnek, hogy 2014 negyedik negyedévében tovább nőtt a gazdaság külső finanszírozási képessége. A négy negyedéves értékek alapján újra emelkedett a külkereskedelmi egyenleg, amely mellett a negyedik negyedévben is érdemi EU-transzfert használtak fel a belföldi szereplők.

Előretekintve továbbra is markáns külső finanszírozási képességre számít a jegybank, amely 2015-ben a GDP 9 százaléka fölé emelkedhet. Még tovább javulhat a nettó export, amiben a várhatóan kedvező külső kereslet és az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása tükröződhet. 2016-ban ugyanakkor feltételezhetően már visszafogottabb lesz az EU-transzfer beáramlása. A jövedelemegyenleg hiányának várható stabilizálódása mögött - a csökkenő adósságpálya mellett - a mérséklődő kamatkiadások, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok emelkedő profitjának együttes hatása áll - hívja fel a figyelmet a monetáris tanács. A továbbra is igen jelentős külső finanszírozási többlet mellett folytatódhat a külső adósságmutatók fokozatos mérséklődése.

A nemzetközi környezettel kapcsolatban az MNB kifejti, hogy a világgazdaság teljesítménye változatlanul visszafogott képet mutatott az elmúlt hónapokban, az inflációs ráták globálisan továbbra is alacsony szinten maradtak. Összességében a monetáris kondíciók változatlanul lazának tekinthetők, így a globális kamat- és likviditási környezet továbbra is támogató - állapította meg a monetáris tanács.