Nem csak orvos és ápoló nem lesz hamarosan az egészségügyben, hanem járulékfizető sem - legalábbis erre figyelmeztet a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. által, az egészségügyi ellátásról, a járulékfizetésről végzett felmérés eredménye, megérett az idő a változtatásra - mondta Lantos Gabriella, a Róbert Károly Kórház vezetője a felmérés eredményeit ismertető mai sajtótájékoztatón. Mint kifejtette, ma már heti rendszerességgel fordulnak elő kórházukban olyan betegek, akik nem értik, miért fizettetik meg velük az egészségügyi járulékot, amikor magánszolgáltatást vesznek igénybe, amelynek megfizetik az árát.
A Budapesten és Pest megyében élő között, reprezentatív mintán végzett megkérdezésre adott válaszok szerint a járulékfizetők méltányosnak tartanák, ha az OEP-nek befizetett összegeket felhasználhatnák a magán egészségügyi szolgáltatásnál is. A felmérésből kiderül, fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, laborvizsgálatokért, képalkotó vizsgálatokért és bőrgyógyászhoz járunk leggyakrabban magánszolgáltatóhoz, s ma már nemcsak a legnagyobb jövedelműek, hanem az átlagos jövedelmi viszonyok között élők is így döntenek.
A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 ezer forint feletti (21 százalék), és a 90 -150 ezer forint közötti (22 százalék) jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbiak számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell. Ezért azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetnének.
A többség szerint (58 százalék) az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulék kedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.
A járulékfizetőknek csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy a járulék összege és a szolgáltatás minősége is megfelelő. A többiek úgy vélik, hogy nincs szinkronban a befizetett összeg és a szolgáltatás minősége. A válaszadók 39 százaléka, ha tehetné, csak a kötelező 6930 forintos minimumot fizetné az OEP-nek, és csak magán egészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe, 32 százalékuk a jelenlegi járulék megfizetése mellett más formában is fizetne egészségügyi szolgáltatásokért, hogy magán orvosi szolgáltatást is igénybe vehessen. Alig egyharmaduk (29 százalék) kíván továbbra is a jelenlegi feltételekkel, saját választása szerint is tb-járulékfizető maradni.
A magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve hogy nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást, illetve tudják, hogy mennyit, miért és hogyan kell mindezért fizetniük. Így érthető, hogy az 5 - fokozatú bizalomskálán mért eredmény szerint a magánszolgáltatók iránti bizalom sokkal magasabb, mint az állami intézmények iránt.
A legnagyobb az elfogadottsága a magán szakorvosoknak (3,9), majd a magánklinikák következnek (3,8). Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi index a háziorvosoké (3,5), őket az állami járóbeteg rendelők követik (3,1), és a sor végén szerepel az állami kórházak megítélése (bizalmi indexük 2,8).