Jövőre újra nő a parlament költségvetése, csak az alapvető működési kiadásokra 21,8 milliárd forintot különítenek el a készülő 2016-os költségvetésben - derült a a költségvetési bizottság legutóbbi ülésén. A képviselőkkel kapcsolatos kiadások így 30 milliárd forintra emelkednek, szemben a 2010-es 23,4 milliárddal, vagy épp a 2000-es 11 milliárd forinttal.

A képviselők jövőre újabb irodaházat kapnak (képünkön a túlsó sarkon), így a 396 főről 199 főre csökkentett parlament nem csupán az Országházat, a kilencemeletes képviselői irodaházat, hanem a Kossuth téri volt MTESZ székházat is használhatja, nem beszélve az elmúlt években épült parlamenti mélygarázsról.

A demokrácia működése nem olcsó mulatság, ennek ellenére rendkívül szélsőséges értékek között mozgott az elmúlt hét évben a parlament költségvetése: a zárszámadási törvények szerint 22-55 milliárd forint között volt a költségvetés országgyűlési fejezetének éves költése. 2000-ben még 11 milliárd forint körül volt ez az érték, mi 2010-re 23,4 milliárd forintra nőtt - vagyis bőven megduplázódottak a parlamenti kiadások - igaz, 2010 választási év volt, ami miatt többletköltségek merültek fel. Már a 2000-es években elkezdődött növekedés sem elhanyagolható, ami az emelkedő összegű pártfinanszírozással van összefüggésben, ugyanis 2003-tól nem csak a parlamenti pártok, hanem azoknak alapítványai is kapnak közpénzt: a húszmilliárdos limitet 2004-ben sikerült átlépni.

Egyre gyorsul a kiadások duplázódása

2010-után már négy év elég volt a költségek a duplázódásához - a 2014-es választási évben a Országgyűlés kiadásai soha nem látott szintre, 55,1 milliárd forintra emelkedtek. Ez részint a bőkezű választási finanszírozással magyarázható, hisz 2014 volt az első év, amikor pártok szokásos évi 3,7-3,9 milliárd forinton felül a kampányra további 6 milliárd forintot kaptak. A 2013-as és 2014-es kiadásokat terhelte a Kossuth tér teljes átalakítása: a parlamenti mélygarázs építésének költségeivel együtt a teljes projekt nagyságrendileg 30 milliárd forintjukba került az adófizetőknek.

Ugyancsak növelte a kiadásokat 2010 óta az azóta megalakult Országgyűlési Őrség - ez évente mintegy 2,5 milliárd forintot visz el. A 2014-es választások után a 2015-ös költségvetési év akár böjti időszaknak is tűnhet, hisz az idén 28,8 milliárdból kell gazdálkodnia a parlamentnek és a pártoknak, ami a 2012-es szintnek fel meg, de jelentősen meghaladja a 2010-es választási év 23,4 milliárdos kiadását.

Kell még egy székház

A 2016-os költségvetést a kormány tervei szerint nem a szokott őszi időszakban, hanem már április végén beterjesztik a parlamentnek. Ennek részeként került a költségvetési bizottság napirendjére az Országgyűlési Hivatal működési költségvetése, ami szerint a hivatal működésére 21,8 milliárd forint jut jövőre, ami egymilliárdos többletet takar. (Ezen felül van még az őrség költsége, illetve a pártok támogatása, így emelkedik 2016-ra 30 milliárd forint fölé a parlament költségvetési kiadása.)

Az egymilliárdos növekedést Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági és működtetési főigazgató-helyettese a Kossuth téri volt MTESZ-székház átépítési költségével indokolta. A tervek szerint az új székházba költözhetnek a parlamenti bizottságok, illetve jelentősen felduzzasztott szakértői/tanácsadói állomány. (Ugyan 2014-től megfeleződött a parlamenti képviselők száma, ám ez a költségeket egy jottányit sem csökkentette, mert ezzel párhuzamosan földuzzasztották a közpénzből fizetett pártszakértők és tanácsadók számát - ráadásul a népes szakértői hadseregnek irodák is kellene.) Részben az ő elhelyezésüket szolgálja a MTESZ székház megvétele is - a jó hír, hogy ezzel a beruházással lezárulhat a Nemzet Főtere program, amely a Kossuth tér átalakítást takarta.

A sok örömhír közé újabb is vegyült költségvetési bizottság múlt heti ülésén: a képviselő irodaházban, amely Jászai Mari téren van, megszűnik a képviselői társbérlet, vagyis minden minden képviselő külön irodát kap. A képviselőknek átadott tervezetben a személyi juttatások 11 milliárd, a járulékok 2,6 milliárd, a dologi kiadások bő 4 milliárd, míg a felújítások 1,8 milliárd forinttal szerepelnek, továbbra is. A beruházások viszont 1,4 milliárdról 2,4 milliárd forintra emelkednek az ideihez képest, a jövő évi költségvetési tervezetben legalábbis az Országgyűlés Hivatalban - írta az MTI.