Szakértők szerint nem várható az Oroszországból importált gáz árának csökkenése azzal, hogy államivá válik az E.On itthoni gázüzletága, vagyis azzal, hogy a 2016. január elsejétől érvényes hosszú távú gázbeszerzési szerződést (htsz) már egy állami szereplő köti meg, ráadásul az ellátásbiztonságot sem javítja egy ilyen lépés. A kormány korábbi közlése szerint "versenyképesebb" árakat, az importlehetőségek bővítését és általánosságban az energiabiztonság növelését várja az üzlettől. Belföldön a hatósági árakkal mindenféle tulajdonszerzés nélkül is "teljhatalma" van az államnak a (lakossági) energiaárak alakításában, a nagykereskedelem és a tárolókapacitások megszerzésével nem alakul ki kedvezőbb helyzet.
A nagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt. (FT) és a kereskedelmi gáztárolókat üzemeltető E.On Földgáz Storage Zrt. (FS) MVM Zrt.-re való átruházásáról pénteken írt alá szándéknyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.On AG elnök-vezérigazgatója: a Miniszterelnökség közleménye szerint a felek december 15-ig állapodnak meg a végleges feltételekről, január végéig pedig alá is írják az erről szóló szerződést. A részletekről lapunk kérdésére sem a kormányszóvivői iroda, sem az MVM, sem az E.On AG nem kívánt nyilatkozni, piaci hírek szerint azonban a vételár a korábban az állam által az 1,2 milliárd eurós E.On-ajánlattal szemben megfogalmazott 800 millió euróhoz (225 milliárd forinthoz) állhat közelebb. A több mint másfél éve tartó tárgyalássorozatról korábban sem nyilatkoztak hivatalosan az érintettek, Orbán augusztus végén azzal kívánt lökést adni a folyamatnak, hogy "pillanatokon belüli visszavételről" beszélt, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig a "közműszolgáltatások nonprofittá tételéről szóló elképzelés" részének nevezte a tulajdonszerzést. Azóta több lépésben és jelentősen növelte a kabinet az energiaszektor adóterhelését, a méterenként 125 forintos közműadó bevezetése mellett az energiaszolgáltatók jövedelemadóját is jelentősen megemelve − vélhetően ezek is hozzájárultak a német energiacég "engedékenyebbé" válásához. Az ügylet finanszírozásáról nem sokat tudni, a Népszabadság információi szerint a 2008-ban felvett IMF-hitelből megmaradt összeg mellett kötvénykibocsátással vagy hitelfelvétellel teremtenék elő az összeget.
Az utolsó pillanatban kerülhet pont az gázüzletág-államosítás végére, szakértők ugyanis korábban már arra hívták fel a figyelmet, hogy az új htsz-ről szóló tárgyalások alapesetben is két-három évig tarthatnak, a 2015 végi lejáratig pedig éppen ennyi idő van vissza.
Az eredetileg a Mol-leány nagykereskedő és tároló cég az uniós engedélyeztetés után végül 2006-ban került a német E.On tulajdonába, a Mol akkori közlése szerint összesen 300 millió euróért, ebben azonban 600 millió euró tulajdonosi hitel átvállalása is szerepelt. Üzleti szempontból az E.On FT megvásárlásával egy az elmúlt években jelentős mérleg szerinti veszteséget realizáló céghez jut az állam, 2006 és 2012 között − egyetlen nyereséges évvel − összesen több mint 30 milliárd forint mérleg szerint veszteséget mutatott a társaság. Az üzemi szinten azért pozitívabb képet mutat a vállalat (2009 óta jelentősen mérséklődött a negatívum), 800-900 milliárd forint körüli árbevétel mellett. Jobb üzlet lehet a 4,23 milliárd köbméter mobilgáz-kapacitású tárolókat tulajdonló E.On FS államosítása, a cég ugyanis 40-50 milliárd forint körüli árbevétel mellett az elmúlt hat évből ötben tízmilliárd forint nagyságrendű osztalékot fizetett, 2006 és 2011 között összesen több mint 60 milliárd forintot. Egyes szakértők egyenesen úgy látják, hogy az egész ügyletnek csak akkor van értelme, ha az egy hosszabb távú, az ország gázelosztó és -tározó központtá tételét célzó stratégia része (a Gazprom korábban azt közölte, egyelőre nem gondolkodik magyar tárolókapacitások létesítésében a Déli Áramlat földgázvezeték építése kapcsán).
2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
Ért. nettó árbev | 825,5 | 784,0 | 888,9 | 795,5 | 679,8 | 793,9 |
Üzemi eredmény | −40,3 | 61,4 | 15,2 | 11,2 | -9,9 | 32,9 |
Osztalék | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
Mérleg szerinti eredmény | −46,4 | 50,7 | −12,6 | −15,2 | −6,5 | −0,6 |
Forrás: cégbíróság |
2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
Ért. nettó árbev | 38,4 | 50,4 | 43,9 | 48,0 | 38,3 | 43,3 |
Üzemi eredmény | 21,6 | 28,5 | 25,1 | 21,9 | 22,5 | 24,0 |
Osztalék | 11,2 | 17,9 | 0,0 | 8,0 | 13,0 | 12,8 |
Mérleg szerinti eredmény | 0,0 | 0,0 | 13,8 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
Forrás: cégbíróság |