A csütörtökön meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapítja, hogy az a magyar jogszabályi intézkedés, amely tiltja a különböző országokból származó azonos termékek kiskereskedelmi forgalmazása során eltérő árrések alkalmazását, hatással van a kiskereskedők által a fogyasztók részére értékesített ilyen termékek árképzésére, így korlátozza, hogy szabadon határozzák meg e termékek kiskereskedelmi árát. A boltok tehát az árréssel nem tehettek olcsóbbá egy importterméket a többi ugyanilyen magyar termékkel szemben.

Magyarország 2009-ben törvényt (2009. évi XCV. törvény) fogadott el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, amelynek értelmében az e termékek forgalmazói által alkalmazott kiskereskedelmi profitráta az importált termékek esetében nem lehet kisebb, mint az azonos belföldi termékek esetében. Azaz nem élvezhetnek árelőnyt az importtermékek - legalábbis a profitrátával való játszás révén nem. E törvény célja annak biztosítása volt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve, hogy e kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket.

Kapcsolódó

A bizottság szerint azonban e törvényi szabályozás sérti a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletet (1308/2013/EU.2), valamint az áruk szabad mozgásának az elvét, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt - derül ki az Európai Bíróság által a Magyarország elleni kötelezettségszegési ügyben a mai napon hozott ítéletről készült összefoglalóból.

A bíróság kimondja, hogy Magyarország - a szóban forgó intézkedés elfogadásával, és ezáltal a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési árai megállapítására vonatkozó feltételek korlátozásával - nem teljesítette a rendeletből eredő kötelezettségeit.

Kettős mércével mér a magyar intézkedés

A bíróság azt is megjegyzi, hogy a magyar intézkedés nem erősíti a termelők vagy a beszállítók alkupozícióját, akiket a magyar jogalkotó a termékeik kiskereskedők részére történő értékesítése során a leggyengébb feleknek tekint.
Egyrészről ugyanis nem tiltja meg a termelők számára, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytassanak, mint például a termelési módszerek hatékonyságától függetlenül az említett termékek kiskereskedelmi értékesítési árának az önköltségi árakon vagy az előállítási költségeken való meghatározása. Másrészről, mivel csak azt követeli meg, hogy a különböző országokból származó azonos termékekre azonos árrést alkalmazzanak, nem akadályozza meg a kiskereskedőket abban, hogy az ugyanazon országból származó azonos árukra eltérő árrést alkalmazzanak.

Az intézkedés ugyanis beavatkozik a kiskereskedőknek az árréseik meghatározására vonatkozó szabadságába, megakadályozva őket abban, hogy azonos, de különböző országokból származó termékeket magasabb vagy alacsonyabb árréssel értékesítsenek, és ily módon vagy hasznuk származzon a más termékekkel azonos egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alacsonyabb beszerzési áraiból, vagy pedig alacsonyabb árrések alkalmazásával egyenlíthessék ki ilyen termékek magasabb beszerzési árából eredő versenyhátrányt.

Ennek nyomán az Európai Bíróság kimondja, hogy a vitatott intézkedés ellentétes az értékesítési árak tisztességes verseny alapján történő szabad képzésének elvével, amely a rendelet egyik alkotóeleme, és így sértheti e rendeletet.

Magyarország azzal érvelt, hogy az említett intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja, de a bíróság szerint Budapest nem bizonyította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, hogy a kiskereskedők különböző tagállamokban letelepedett beszállítóktól származó azonos termékekre eltérő árréseket alkalmaznak - ami amúgy az uniós jog szempontjából jogszerű. A kiskereskedők azonos termékekre változó árrést alkalmazó döntését ugyanis különböző kereskedelmi okok indokolhatják, például új termékek promóciója, vagy új vevők alacsonyabb kiskereskedelmi árakkal történő odavonzása.
Így a bíróság szerint a szóban forgó intézkedés Magyarország által előadott igazolása nem fogadható el.