Június végére 59,3 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósságállomány, amelyen belül a legjobban a 90 napon túli tartozások volumene növekszik. A helyzet kezeléséhez paradigmát kell váltani, mintegy 27-37 kórházzal végig kell tárgyalni, hogyan kerültek ebbe a helyzetbe, és problémahalmaz azonosítása után fel kell építeni egy eszközportfóliót 2014-re, amelyben a TVK (finanszírozás) növelés, vagy átcsoportosítás, a járóbetegellátás és az egynapos beavatkozások priorizálása éppúgy szerepel, mint a krónikus ellátás napidíjának emelése - mondta a járóbeteg-szakellátók szakmai konferenciáján, Balatonfüreden tartott előadásában Cserháti Péter egészségügyi államtitkár-helyettes.

Az adósságok újratermelődését csak kemény, de érthető pályával lehet megelőzni, amely egyértelművé teszi a kórházigazgatóknak, hogy mivel néznek szembe. A három éve bevett gyakorlat ugyanis, amely szerint az év közben felhalmozódott adósságokat az év végén konszolidálják, nem hatékony pedagógiai szempontból - hangsúlyozta Cserháti. Jövőre többletforrásnak kell érkezni az ágazatba, minden területen támadásba kell lendülni, de azt is tudni kell, hogy ezek a plusz források hogyan érjenek célba - tette hozzá az államtitkár-helyettes.

Új kihívások: Ratkó-korosztály és klímaváltozás

A konszolidáció mellett fő kérdés, hogy a következő uniós költségvetési időszakból miként tud profitálni az egészségügy. A tervezésnél különösképpen a közép-magyarországi régió szükségleteire kellene odafigyelni, ugyanis itt koncentrálódik a progresszivitás csúcsán álló ágyak 60 százaléka, és az aktív ágyak 40 százaléka, ugyanakkor a térség a most kifutó fejlesztési forrásokból teljesen kimaradt. Középtávon kezelni kell a Ratkó-korosztály extra nagyságú ellátási, ápolási igényeit.

A demográfiai változás hr-problémát is hoz, hiszen orvosok és szakdolgozók tömege kerül ki az ellátórendszerből. Fenntarthatósági szempontból a megnövekedett energiaigény miatt, de az infrastruktúra felszereltsége miatt is tragédia az egészségügynek, ha a mostanihoz hasonló forró nyarak jönnek, ez is a megoldandó feladatok közé tartozik - jegyezte meg a helyettes államtitkár. Az adósságok kapcsán Török Krisztina, a Gyemszi főigazgatója megerősítette, 30-40 olyan kórház van, ahol akár strukturális szinten be kell avatkozni, akkor is, ha lesz plusz forrás a rendszerben, amelynek az átalakítását 2018-ig be kell fejezni.

Futószalagon a betegek

Paller Judit országos tisztifőorvos a szakmai minimumfeltételek ellenőrzése kapcsán megjegyezte, rendszeresen azzal szembesülnek, hogy noha a feltételek betartása jogszabályi kötelezettség, a be nem tartásnál az ellátási érdek kerül előtérbe. A hatóságnak ugyanis mérlegelési joga van az ellátási érdekre hivatkozva. Mint fogalmazott, ezen a téren folyik a küzdés, hogy a minimumfeltétel a betegbiztonság érdekében ténylegesen minimum legyen.

A tisztifőorvos azt is kiemelte, hogy a finanszírozási elégtelenség és a megfelelő feltételek hiánya miatti kiégés közepette a rendszerben a beteggel törődnek a legkevesebbet. Mint fogalmazott, ráteszik egy futószalagra, de senki nem áll mellette, ha leesik, ez pedig nem pénzkérdés, hanem a vezető felelőssége. Hatóságként egyébként akkor szembesültek azzal, hogy a szolgáltatók mennyire nem felelnek meg a követelményeknek, amikor a beadott dokumentumok alapján megállapították az intézmények területi ellátási kötelezettségét, amely jókora vihart kavart.

Felesleges volt az államosítás?

Az államosítás felesleges volt, a rendszer egyenszilárdsága, az ellátórendszer feltételei nem javultak, a betegek egy része soha ilyen nehezen nem fért hozzá az egészségügyi ellátásokhoz mint most - összegezte az egészségügyi átalakítás elmúlt 3 évét Sinkó Eszter egészségügyi elemző, a Szakmai Kollégium Menedzsment és egészséggazdaságtan tagozat elnöke.

Mint kifejtette, a bürokratikus eljárásrendszer rendkívül lelassította a döntéshozatalt, márpedig forrásszűke idején a gyors reagálási lehetőség eltűnésének nagyon súlyosak a következményei. Példaként említette, hogy a rendszer átalakításánál, a progresszivitási szintek szétválasztásánál nem számoltak azzal, hogy egyáltalán hol maradtak olyan működő orvoscsoportok, szakmai műhelyek, akik képesek többlet feladatokat vállalni. Emellett miközben a kórházátalakításra koncentráltak, elhanyagolták a kórházon túli világot - fogalmazott Sinkó.

Új vízió kell a Semmelweis terv helyett

A szakértő kiemelte, jelenleg nincs víziója az egészségügynek, a Semmelweis terv nem jött össze, új vízió kell helyette. A béremelés a dologi kiadások terhére történt, így ez a 30 milliárd forint most hiányzik. Soha nem dagadt ekkorára a kórházak adóssága szeptemberre, úgyhogy a finanszírozás technikáján nem változtatni hiba - fejtegette a szakértő. A várólisták hossza nem csak több mint háromszorosára nőtt az elmúlt években, de nagyon sokan fel sem kerülnek rá, orvosaik ugyanis nem jegyzik elő őket.

Egy monolit rendszer épült ki, amelyből hiányzik a kontroll lehetősége, ezt korrigálni kell - hangsúlyozta Sinkó Eszter. A Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetésével nincs aki védi a betegek érdekeit, a jelenlegi betegjogi központnak, az OBDK-nak pedig nincs hatósági jogköre. Egy következő egészségügyi rendszerben a betegek, betegjogok védelmét meg kell teremteni - tette hozzá. A beteget partnerként kellene kezelni, eredményalapú finanszírozásra és több forrásra lenne szükség, ezek a jövő egészségügyének a talpkövei - húzta alá Sinkó Eszter.