A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Összességében 270 milliárd forintot áldoz az idén a költségvetés a munkahelyvédelmi akciótervre − valójában 300-at, ám ebből 30 a közszférában érvényesül, így házon belül marad, mivel ez egyben kiadáscsökkenést is jelent bérágon. A 270 milliárd forintból a szociális hozzájárulási adókedvezmény 100 milliárd forintot tesz ki. Ebből azonban jelentős tétel vissza is jön, mert a vállalkozások létszámot is bővítenek majd és bért is emelnek a felszabaduló összegből s még beruházásra is jut egy kicsi.

Ennek a várakozásnak a megalapozottsága azonban erőteljesen kérdéses, főleg mert a létszámbővítést nem indokolja valós ok, például gazdasági növekedés vagy keresletélénkülés, csak az a tény, hogy spórolni tud a munkaadó a bérköltségen. Akkor már reálisabb, hogy a meglévők bérén emelnek, ha tudnak.

Az viszont már biztos, hogy borulni fog minden számítás a kivával és a katával kapcsolatban. A kiva esetében a tulajdonképpeni kudarc − mindössze tízezren jelentkeztek be − igen kedvező hatást gyakorol a büdzsére. A kivából 214 milliárd forint bevételt prognosztizált a kormány, ami biztosan nem fog befolyni, reálisabb ennek ötöde-tizede.

Idén nagyjából 300 milliárdos bevételkiesést jelentett volna az adónem, ám a kevés áttérő miatt ez nyilván számottevően csökken. A szaldó tehát a kivánál több tízmilliárd forint − hogy pontosan mennyi, egyelőre nem tudható, hiszen nem ismert, hogy a tízezer szerencsés mennyi adót fizet. Ami a katát illeti, itt az eredeti számítások az evások áttérésével mínusz 48, az általános szabályok szerint adózók áttérésével pedig mínusz 77 milliárd forintot mutattak − ez összesen 125 milliárd forint. Ezzel együtt a katával 74 milliárd forint bevétel is jött volna, így a ráfordítás csak 50 milliárd. Egyelőre annyit tudni, hogy itt sem volt hatalmas tolongás a bejelentkezéskor, a 60 ezerhez képest a várakozás valahol 150−200 ezer tagnál lehetett a bevételi tervek alapján.

Vagyis annyi vélelmezhető, hogy katából a 74 milliárd forint bevétel helyett annak fele-harmada lehet reális − nem tudni, hogy az áttérők közül hány főállású és hány többes, illetve nyugdíjas, utóbbiak terhe sokkal kisebb. Nem ismert azonban, hány katás volt korábban evás, illetve hányan adóztak az általános szabályok szerint, illetve mennyi az új szereplő. Ennek fényében nem lehet még tudni, hogy mennyivel nőhet az eva-, illetve a társasági adóból származó bevétel. A várakozásokhoz képest kevés átjelentkező azonban itt is tízmilliárdos pluszt hozhat a költségvetésnek.