Az újságírói kérdés azt firtatta, a tárcánál ezúttal miért nem közölték részletesen az intézkedések méretét és az egyes intézkedések költségvetési hatását. A tárca hétfőn tájékoztatta az Európai Bizottság képviselőjét az intézkedésekről - közölte Banai Péter Benő a kormány honlapján. A helyettes államtitkár azt írta: hétfőn az Országgyűlés részére beterjesztett, az államháztartás egyenlegét javító intézkedések meghozatalát kettős cél vezérelte, egyrészről a konvergenciaprogramban már jelzett kockázatok, bevételkiesések miatt a csökkenő tartalékok (Országvédelmi Alap) visszaépítése érdekében volt célszerű a javaslatok megtenni.
Rámutatott: a fogyasztási jellegű adóbevételek (például az áfa) alakulását az infláció alapvetően befolyásolja, melynek a mértéke konvergenciaprogramban jelzett 3,1 százaléknál is kisebb lehet. A tartalékok visszaépítésével előre nem látható események (például az árvíz) esetén is biztonsággal teljesíthető a 2,7 százalékos hiánycél. Másrészt a túlzottdeficit-eljárás várható lezárását a kormánynak meg kell védenie. Az Európai Bizottság 2014. évi magyarországi hiányprognózisa épp a GDP 3 százaléka alatti (2,9 százalék). Tudva azt, hogy az Európai Bizottság rendszeresen új prognózisokat ad ki, valamint az eljárás lezárása után egy ország ellen rövid időn belül újból megindulhat az eljárás (mint azt Málta esete jelzi), célszerű egyértelművé tenni, hogy a magyar kormány szándékai szerint az államháztartási hiány 2014-ben is érdemben 3 százalék alatt lesz - húzta alá írásos válaszában helyettes államtitkár.
Egyúttal kiemelte: a hétfőn beterjesztett javaslatokat a kormány már május közepén ismertette. A háromlépcsős intézkedéssorozat első lépcsőjének végrehajtásáról (zárolás, tartalékképzés) a kormány, illetve az Országgyűlés már korábban döntött, most pedig a 2. és 3. lépcső (a Beruházási Alap létrehozása, valamint adóintézkedések) végrehajtását kezdeményezte a kormány.
Egy másik kérdésre Banai Péter Benő azt válaszolta: a költségvetési hiánycél minden esetben és minden évben az uniós módszertan szerinti hiány tekintetében értelmezhető. Ezt megalapozza az a tény, hogy több olyan tétel van, amelyik a pénzforgalmi hiányt rontja vagy javítja, de nem befolyásolja az uniós módszertan szerintit (ilyen volt a Mol-pakett megvásárlása 2011-ben), és fordítva is igaz, rontja vagy javítja az uniós módszertan szerintit, de nem érinti a pénzforgalmit (például egy ki nem fizetett szállítói tartozást). A 2,7 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél tekintetében nincs változás - szögezte le Banai Péter Benő.
Egy másik kérdésre írásban azt a válasz adta: a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel államkincstár és bankok közötti megoszlását már kiadta az NGM, függetlenül a mostani emelési javaslattól. Az év első öt hónapjában mintegy 52,8 milliárd forintos összbevételből 16,7 milliárd forintot fizetett a Magyar Államkincstár - írta a helyettes államtitkár.