Nem lanyhul a szövetkezetalapítási láz

A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.

Amíg 2015-ben 2 539 szociális szövetkezet működött, addig 2016-ban számuk elérte a 2 894 darabot, jelenleg pedig 2 951 ilyen szövetkezet működik az országban. Tavaly mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ilyen formában működő vállalkozások forgalma és a meghaladta 22 milliárd forintot.

A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban. Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyilván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel. Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.

A képet árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (cfi), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20 százalék fölött volt, ami jóval nagyobb az átlagosnál. A nagy kérdés, hogy az alapvetően tőkeszegény szociális szövetkezetek állami és uniós támogatási források nélkül képesek lesznek e működésüket a piacról biztosítani - véli Hantos Zoltán, az Opten Kft. projektmenedzsere.