Idénre másfél, jövőre már csak fél százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentése - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A fél százalék ugyan elég mérsékelt érték, azonban egyre többen vetítik előre a recesszió kockázatát, így nem tekinthető még ez a stagnáló szint sem pesszimistának.

A kormány feleslegesen terheli a gazdaságot

A negyedéve várt 3 százalékos növekedést elsősorban a külpiaci kereslet várható lanyhulása, valamint a hazai gazdaságpolitikai lépések, elsősorban szja-val összefüggő intézkedések negatív növekedési hatása magyarázza.

Az adójóváírás kivezetése, a minimálbér drasztikus emelése ráadásul a vállalatok bérköltségének emelésén keresztül további nemzetközi versenyképesség-romlást eredményezhet. Ez a foglalkoztatásban és az alacsonyabb beruházási aktivitásban egyaránt megnyilvánul majd. Így mindezek a lépések igen károsak, miközben nem játszanak szerepet a költségvetési konszolidációban - véli Palócz.

A fenti intézkedések megszüntetése lényegi támaszt nyújthatna a gazdaság megmentésében és segítene elkerülni a negatív impulzusokat. Így azonban a hazai vállalati várakozások a konjunktúra-teszt alapján egyre borúsabbá váltak, miközben az állampapír-piaci referenciahozamok növekedésnek indultak.

A belső felhasználás befagyott

Korábban a háztartások fogyasztásánál lehetett volna remélni egy nagyobb növekedést, azonban a svájci frank és az euró árfolyamainak változása a devizahitelek növekvő törlesztőrészletein keresztül elvitte azokat a plusz jövedelmeket, amelyek mérsékelt lendületet adhattak volna a belső felhasználásnak. A reálhozamok mostanában esedékes kifizetése azonban minimális mozgásteret adhat. Idén így egy minimális 0,5 százalékos növekedést vár a kutatóintézet.

A külpiaci helyzet lényegi rosszabbodása akár erősen negatív tartományba is visszavetheti a hazai gazdasági növekedést, azonban a mostani információk még ezt nem indokolnák. Az eurózóna növekedését jelenleg egy százalék alá csökkentette a Kopint-Tárki, amely a külső piaci kereslet komoly visszaesését jelenti majd Magyarország számára.

Rosszabbodnak a külpiacok

Az európai gazdasági helyzetet az adósságválság is tovább súlyosbítja. A görögök most már biztos, hogy nem tudják tartani a jövő évre előirányzott deficitcélt. Annak ellenére, hogy ezt mindenki tudta előre, nagy meglepetéssel fogadta a piac. Az elemzők többsége drasztikus megoldásokban gondolkodik és ez az eurókurzus esésében is megnyilvánul. A globális folyamatok fokozatosan a 2008-2009-es helyzet felé sodorhatja a piacokat. Így ez a nemzetközi környezetben egy szigorúbb monetáris politikát kényszeríthet ki.

A német gazdaság kilátásait az ottani vállalatok így egyre pesszimistábban szemlélik és ezt már a makroadatok is visszatükrözik. Többek között ez is nagy hatással volt és lesz a visegrádi országok negyedéves trendjére, amely üteme a korábban vártnál nagyobb mértékben csökken. Az elmúlt időszak masszív külkereskedelmi többlete folyamatosan olvad, ráadásul mindez a belső fogyasztás lassulásával járt együtt. Az egyetlen kivételnek Lengyelország számított, azonban feltételezhetően hosszabb távon ott is megjelenhet a globális lassulás hatása.

A hazai belső kereslet beragadása az importban is tükröződik, így a nettó kivitelben lényegi változás nem várható.