Miközben a lakosságnak a rögzített rezsidíjak miatt egyelőre fel sem tűnik, a magyar vállalkozások jelentős részénél már komoly problémát okoz a gáz és az áram brutális drágulása - írja a G7. A megugró kiadásokat a többség nem tudja és nem is akarja kigazdálkodni, különösen, hogy sok iparágban az alapanyagok ára is drasztikusan emelkedett.
Aki teheti, megpróbálja áthárítani a növekvő kiadásait a vevőire. Így végső soron például a kenyér és az ásványvíz árában, vagy éppen az éttermi számlában fizetjük majd meg a soha nem látott áram- és gázdrágulást. Fékezi az áremeléseket, hogy a vállalatok jellemzően egyéves, de biztosan több hónapos megállapodásokat kötnek energiaszolgáltatójukkal. Így sokan a most szeptemberi gáz- és áramigényükre már 2020 őszén, vagy akár nyarán aláírták a szerződést a kereskedő által akkor kínált áron, ami most könnyebbség.
Ugyanakkor voltak olyan vállalatok is, amelyek tavaly év végén túl magasnak ítélték az árakat, és úgy döntöttek, inkább kivárnak, vagy csak rövidebb megállapodást vállalnak, esetleg nem fix, hanem a tőzsdei jegyzésekhez kötött áron szerződnek. Idén végképp ez a várakozó magatartás lett az általános. Ez azt vetíti előre, hogy árcsökkenés szinte biztosan nem várható. Ha ugyanis a vállalatok tovább szeretnének működni januártól, akkor év végéig be kell szerezniük a földgázt és a villamosenergiát.
Az eddig visszatartott kereslet így egyszerre zuhan majd be a piacra, ami további áremelkedést okozhat, és akár könnyen pánikvásárlásokhoz vezethet a helyzet. Magyarul: akik eddig alacsonyabb energiaárakra vártak, most mindent eldobva, ártól függetlenül vásárolhatnak, mert egyszerűen mert nincs más lehetőségük. Azonban ezt is csak akkor tehetik, ha van elérhető és megvásárolható mennyiség a piacokon, aminek mostanában éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.