A váratlan szeptemberi inflációs fordulat, az áremelkedés jelentős fékeződése alapján az elemzők ezt várták az MNB-től. A bankok a tenderen 1991,4 milliárd forintnyi betétre tettek ajánlatot, ezt a jegybank teljes egészében elfogadta. A múlt héten ugyanígy járt el az MNB, akkor 1792,2 milliárd forintot fogadtak be a konstrukcióba.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy korábbi nyilatkozatában megerősítette, hogy a magyar jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni a nemzetközi kockázatkerülést, amely feltörekvő piacok eszközeit, köztük a forintot is sújtja, és a legnagyobb kockázati tényező az inflációs kilátások szempontjából.
Az MNB a legutóbbi - október 20-i - kamatdöntésről kiadott közleményében megerősítette, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.
A piacot és az elemzőket meglepte, amikor szeptember 24-én a 0,6 százalékos alapkamattal szemben magasabb kamatot ajánlott a jegybank a betéti tenderen, mivel akkor először fordult elő, hogy az április óta irányadó eszköz elszakadt a monetáris tanács által meghatározott alapkamattól.
A piac a lépést burkolt kamatemelésként értékelte. Az elemzők úgy értelmezték, hogy a jegybanki szakértők szerint a forint további gyengülése már az infláció élénkülésével fenyeget. Azóta kiemelten figyelik, hogy a mínusz 0,05 és a plusz 1,85 százalékos kamatfolyosón belül hetente hogy dönt az MNB.
Az egyhetes betéti eszközt rugalmasan alakítja az MNB a csütörtökönként tartott tendereken.