Nem lesz egyszerű a svéd nyugdíjmodell bevezetése

A svéd öregségi nyugdíjrendszer gyakorlatának lemásolása egy az egyben nem volna célravezető megoldás Magyarországon − állapította meg a Századvég Gazdaságkutató egy műhelytanulmánya. A szerző szerint a bevezetéshez szükséges lehet a jelenlegi nyugdíjasok nagyobb terhelése.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. műhelytanulmányának szerzője, Viszkievicz András úgy találta, hogy az egyéni számlás (NDC) nyugdíjszisztéma stabilitását alapvetően országspecifikus tényezők határozzák meg. Az öregségi nyugdíjrendszer NDC-mintájú átalakítása kapcsán fontos igényként vetődik fel az egyéb állami rendszerekkel való összehangolás, illetve az implicit adósságszabály meghatározása is − véli a kutató, aki szerint az átgondolt hazai bevezetés komoly előkészítést és bizonyos új, innovatív megoldások kifejlesztését igényli.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az elemzés egyik fő tanulsága, hogy az egyéni számlák bevezetése a nyugdíjrendszerbe épített automatizmusokkal kiegészítve jelentősen javíthatja a rendszer stabilitását, mivel alkalmazkodást biztosít a gazdasági és demográfiai folyamatokhoz. Az új nyugdíjrendszer szabályainak megalkotása során jelentős előrelépés lenne, ha a döntéshozók hosszú időre rögzítenék a nyugdíjjárulék mértékét, illetve mérlegelnék a rugalmas korhatár bevezetését. A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze ezek után a névleges kamatláb és a nyugdíjak indexálása maradna.

Viszkievicz szerint a magyar korfa és költségvetési helyzet sajátosságai miatt nem feltétlenül érdemes teljes egészében átvenni a svéd kiegyenlítő mechanizmust.

Bevezethetik a garantált alapnyugdíjat

Egy eltérő szabályrendszerre azért is szükség lehet, mivel Magyarországon az úgynevezett keresztmetszeti egyensúlyhoz − amikor egy évben a járulékbevétel megegyezik az éves járadékfizetéssel − való minél gyorsabb közelítés fontos szempont lehet. A rosszabb költségvetési pozíció, valamint a magasabb államadósság miatt Magyarországon szükséges lehet a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való nagyobb terhelése, ekkor viszont a nyugdíjak szintje a svédnél nagyobb változékonyságot mutathat − olvasható a tanulmányban.

A nyugdíjszint nagyobb ingadozásai komolyan felvetik a garantált alapnyugdíj bevezetésének igényét, illetve a nyugdíjindex differenciálásának lehetőségét a nyugdíjasok csoportján belül is. A garantált alapnyugdíjra a szociális feszültségek csökkentése, az indexálás differenciálására pedig a nyugdíjrendszer fenntartásához való egyéni erőfeszítések elismerése érdekében lehet szükség.